Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Alkuszi szerződés 203 319. Ha az építeni szándékozó fél a létesítendő mii építésére vonatkozóan a megfelelő iparággal foglalkozó vállalkozókat árajánlat (költség-előirányzat) előterjesztésére hivja fel, a vállalkozók közül azok, akiknek ajánlata el nem fogadtatott, az ilyen ajánlat megtételéhez megkívánt műszaki munkálataikért, külön kikötés nélkül díjazást nem igényelhetnek, mert az ajánlat el nem fogadása folytán ilyen esetben munkabéri szerződés (Optk. 1151. §.) a felek között nem jött létre. Az építtető fél szándéka ugyanis ezekben az esetekben a másik fél által is felösmerhetően nem a költségelőirányzatnak, mint egyébként szintén műszaki munkálatnak a megrendelésére, (Optk. 1152. §.) hanem nyilvánvalóan arra irányul, hogy a másik fél, t. i. a vállalkozni szándékozó iparos tegyen az építtetőnek a kivitelre nézve tüzetes szerződési ajánlatot. (C. 231/911. Gr. XVIII. 231/911.) V. ö. 2451/908. (Gr. XVI. 356. 1.) Uj Dtár II. 373. I. 320. Ha az ingatlan egyik tulajdonostársa közvetítési dij fejében a vételár bizonyos százalékának fizetésére minden megszorítás nélkül kötelezi magát: az a körülmény, hogy ő az ingatlan csak egy részének tulajdonosa, nem gátolja azt, hogy az egész ingatlan vételára utáni jutalék fizetésére köteleztessék. (C. 1912. január 23. 2474/911. sz. a. V. p. t.) 321. Az alperes méltányos díjazás kikötése mellett azzal bízta meg a felperest, hogy az alperes és egy nagyvállalkozó között állandó üzleti összeköttetést létesítsen oly czélbóí, hogy a Magyarország területén végzendő köz- és nagyobb magánépitkezési munkálatokat, csatornázásokat és vasutépiikezéseket közös vállalatba vehessék. Ezt a megbízást felperesnek csupán abban nyilvánult közbenjárása, hogy az alperest ajánlotta, s közvetlen érintkezést hozott létre, még nem merítette ki. (C. 1912. jun. 12. 5468. sz.)' Az a jogszabály, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési díjra jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozta, és a felek között a szerződés megköttetik, csak ott nyerhet alkalmazást, ahol a megbízó fél a közvetítési dij fizetését külön feltételhez nem köíöíte. C. I. G. 570/901. (Uj Dtár II. 376. 1.) — A közvetítés lényege abban áll, hogy a közvetítő az eladni szándékozónak vevőt, a venni szándékozónak pedig eladót megnevez. C. 1219/95. (Gr. VIII. 978. 1.) v. ö. még: C. I. G. 533/99. (Gr VIII. 983. 1.: Ö. D. V. 750. 1.) Bp. T. I. G. 134/905. (T. IX. 300, 1.; ö. D. V. 750. 1.); C. I. G. 357/906. (G. XII. 115. 1.; Ö. D. V. 751. 1.) 322. A meghatalmazott által végzett jogi cselekményekből jogok és kötelezettségek nem a meghatalmazottnak, hanem a meghatalmazónak a javára és terhére keletkeznek, és harmadik szeméAlkuszi szerződés. Tervezet 1647—1650. Megbízás. Tervezet 1659—1677. §.