Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Haszonbérlet 187 bérlő kevesebb nagy szarvasmarhát tartott, de az ezek által termelt trágyának hiányát más módon kipótolja, a haszonbérbeadó érdeke sértve nincs és a kevesebb nagy szarvasmarha tartásának elmulasztása a szerződés lényeges kikötését nem sérti. Juhoknak legeltetésre való befogadása a haszonbérlő részéről jogilag nem tekinthető alhaszonbérheadásnak. A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: Alaptalan a felpereseknek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság a keresetet az osztrák ptkv. 419. §-a rendelkezésének megsértésével utasította el, annak ellenére, hogy az A) alatti haszonbérleti szerződési okirat 8. pontját az alperesek megszegték azzal, hogy a kikötött számú nagyobb szarvasmarhákat nem tartották, ez a kikötés pedig a szerződés lényegére vonatkozik és a szerződési okirat 16. pontjában a szerződés bármely lényeges pontjának megsértése esetére a felperes haszonbérleti szerződés megszüntetésére való jogát fentartotta. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint olyan esetben, a mikor a haszonbérleti szerződésben ennek idő előtti megszüntetésére való jog csak általánosságban a szerződés lényeges pontjának megszegése esetére, de az esetnek tüzetes meghatározása nélkül köttetik ki, a bíróság van hivatva megbírálni azt, hogy a szerződésszegés a szerződésnek olyan lényeges kikötésére vonatkozik-e, hogy a szerződés időelőtti megszüntetését vonhatja jogilag maga után és igy a szerződési okirat 16. pontjának általános kikötése egymagában a megszüntetésre alapul vehető nem lévén, a felebbezési bíróság helyesen járt el, amikor azoknak a tényeknek bizonyítását elrendelte, amelyekből a * szerződésellenes mulasztás lényeges vagy lényegtelen voltából jogi következtetés vonható arra nézve, hogy a mulasztás jogos okul szolgálhat-e a szerződés időelőtti megszüntetésére. Az A) alatti szerződési okirat 8. pontjában kiköttetett az okszerű gazdálkodás folytatása és a haszonbérelt birtokon állandóan, télennyáron legalább 100 drb nagyobb szarvasmarha tartása s az ezek által termelt trágyának kizárólag a haszonbérelt birtokra kihordása. A felebbezési bíróság a szerződési okirat értelmezésre ínem szoruló eme határozmányainak nem értelmezésébe bocsátkozott, hanem e határozmányoknak csak a haszonbérbeadó felperes érdekét szolgáló indokát és czélját és pedig valamely jogszabály sértése vagy mellőzése nélkül határozta meg akkor, amikor ezt az indokot és czélt a haszonbérlemény okszerű trágyázásában rejlőnek találta, a minthogy a felperest a marhaállomány minőségének és számának kikötésében más indok és czél nem is vezethette. Ebből kiindulva a peres kérdés eldöntésének súlypontja nem az, hogy az alperesek megfeleltek-e a szerződés ama kikötésének, a mely a tartandó nagyobb marhák számát legalább 100 darabban állapítja meg, hanem az, hogy amennyiben az alperesek kevesebb nagy szarvasmarhát tartottak, az ezek által termelt trágyának hiányát más módon kipótolták-e, mert igenlő esetben a felperes érdeke