Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

180 Kötelmi jog ról való gondoskodás alól, ha ő magának a biztosítási szerződésnek alapján követelheti a netán fizetendő kártérítési összeget. Minthogy pedig gazdasági épületnek s különösen a gazdasági termények elhelyezésére szolgáló csűrnek tűzkár elleni biztosítása a mai fejlett gazdasági viszonyok közt a rendes gazdálkodásnak megfelel, ez okból a fenti jogelvek alapján a biztosítást eszközlő néhai G. D. haszonélvező irányában a biztosítási kötelezettséget, felperes irányában pedig a dolog tulajdonánál fogva a biztosítási kárösszegre nézve a tulajdonjogot meg kell állapítani. A haszonélvezet megállapításakor szem előtt lebegett czélnak az felel meg, hogy az elpusztult dolog az előbbi állapotba ismét visszaállittassék. Ezért mind a tulajdonos, mind a haszonélvező oly esetben, midőn a dolog helyreállítása gazdaságilag károsnak nem mutatkozik, jogosult annak követelésére, hogy a kártérítési összeg a dolog helyreállítására fordittassék. A dolog helyreállítására pedig a tulajdonjognál fogva elsősorban a tulajdonost kell félhatalmazottoak tekinteni, a haszonélvezőt pedig csak akkor, ha arra őt a tulajdonos maga feljogosítja. Minthogy pedig alperes a dolog helyreállítását maga is szükségnek találta azzal, hogy a csűr újbóli felépítésére magát kötelezettnek tartja; mindezek alapján a letéti összeg a csűr felépítése czéljából a felperes javára kiutalványozandónak volt elrendelendő. A kárösszeg azonban, mely a kárba veszett dolog helyébe lépett' éppen ugy, mint maga a dolog haszonélvezettel van megterhelve, a letéti kárösszegre ennélfogva alperest haszonélvezeti jog illeti meg, ez okból a letét kamatait alperes javára kiutalandónak kellett elrendelni. A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és kimondja, hogy az 1400 K tőke és kamatai az alperest illeti meg, melynek kiutalását az alperes kérheti. Indokok: stb stb. A kir. Curia: Az első bíróság ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért, mert a KT. 484. §-a szerint is akkor, ha a biztosított tárgy tulajdona a biztosítási szerződés tartama alatt másra ruháztatik át, a biztosítási szerződés minden jogokkal és kötelezettségekkel a biztosító beleegyezése nélkül is, az uj tulajdonosra megy át, feltéve, hogy ennek ellenkezőjét a biztosítási szerződés ki nem kötötte; a szerződés feltételein pedig a tulajdon átruházásával változás nem történik. Már pedig a felperesre ajándékozással tulajdonul átruházott ingatlanok, köztük a leégett csűr is évtizedek óta, tehát az ajándékozás idejében is biztosítva voltak és ezen az a körülmény, hogy az alperes néhai férje az ajánlékozás megtörténte után lejárt biztosítási szerződést némileg módosított feltételekkel folytatta tovább, annál kevésbbé változtathat, mert ez a biztosítás lényegén nem tett módosítást. De különben is a haszonélvező