Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

1<>6 Kötelmi jog 277. Oly esetben, midőn a kötbérnek megfelelő összeg a munkabérből visszatartatott, a munka átvétele esetében sem kell a kötbér érvényesítésének szándékát a visszatartott összeg esedékessége előtt kinyilatkoztatni. A kir. itélő tábla: a kártérítési összegnek előzetesen szerződés által történt megállapítása a kötbér jogi természetével bír. Úgyde ebből a 2. alattiból, de meg a feleknek nem vitás előadásából az is kitűnik, hogy az alperes által visszatartott 3900 korona a gőzmalom berendezéséből kifolyólag a felperest áruk ára és munkák dija fejében megilletett járandóságnak egy részét képezi, ennélfogva, tekintettel arra, hogy ha a jogosított kötbérnek megfelelő összeget a munkabérből visszatartja, a munka átvétele esetében sem tartozik a jogosított a kötbérhez való érvényesítési szándékát külön előbb kinyilatkoztatni, mig a visszatartott összeg esedékessé nem válik: alperesnek ahhoz, hogy a kötbér érvényesítéséhez a jogot fentartsa, az esedékesség előtt külön nyilatkozatot tenni szükséges nem volt. a kötbér érvényesitheLése, illetőleg annak megfelelő pénzösszeg visszatarthatásának jogosultsága szempontjából az a kérdés volt a döntő, hogy terheli-e és mennyiben felperest vétkesség .... elvállalt kötelezettsége teljesítése körül? felperes, mint vállalkozó köteles volt az összes alapozási és szerelési terveket alperesnek kiszolgáltatni, azt pedig felperes végiratában maga beismeri, hogy a terveket 1906. évi november hó 5-ik előtt alperesnek rendelkezésére nem bocsátotta, alperes tehát az alapozási munkálatokat korábban meg sem kezdhette, tanuk vallomásaival alperes bizonyította, hogy a tervek megérkezése után a gép és kazán alapépitéséhez hozzáfogott . . . következőleg annak, hogy a malom felperes által 1906. évi deczember hó 17-re elvállalt felszerelése és üzemképes állapotban leendő átadása a most említett időn tul később következett be, felperesnek a vétkessége az oka s ekként alperes a kikötött kötbért követelni, illetőleg azt felperes járandóságából levonni annyival inkább jogosult, mert felperesnek a 24. alatti leveléből megállapítható, hogy az alperest a szerződésszegésnek alapul szolgáló késedelem vagy mu.lasztás nem terheli . . . A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokainál fogva és azért, mert G. G., S. S., W. L. és R. S. tanuk vallomásaival bizonyított abból a körülményből, hogy a gőzgép és a kazán alapozási munkálatai, jóllehet azoknak terveit a felperes az alperes részéről hozzá intézett sürgetés (lásd a 7. alatti levelet) ellenére késedelmesen küldte meg, már 1908. évi november 22-én készen voltak, valamint a T. M. tanú vallomásával bizonyított abból a tényből, hogy az alperes ismételt sürgetései ellenére a gőzgép csak 1906. évi deczember 12-én, a kazán pedig csak ugyanazon hó 20-ika körül, tehát a felperes terhére eső nagy késedelemmel érkezett a helyszínére, nyilvánvaló, hogy az 1906. évi deczember 17-étől 1907. évi