Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

A zálogjog és jelzálog 141 254. A haszonélvező az őt élethossziglan megillető haszonélvezetet kikötött ellenérték ellenéhen átengedvén, ezzel nem magát a jogot, hanem csupán annak a gyakorlását ruházta át. C. A jelen esetben a haszonélvező az őt élethossziglan megillető haszonélvezetet a kikötött ellenérték ellenében átengedvén a felperesnek, ezzel nyilvánvalóan nem magát a jogot, hanem csupán annak a gyakorlását ruházta át. A haszonélvezetnek zár alá vétele következtében tehát, felperes éppen a használati jog gyakorlásában szenved sérelmet, ez a jog pedig az ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jogból mint dologi jogból folyó oly jogosítvány, melynek megvédésére az 1881 : LX. t.-cz. 168. §-ra alapitott keresettel tekintettel a m. kir. Curiának 55. sz. a. hozott döntvényére is, fellépni jogositott. Ha tehát felperes az átruházás által a haszonélvezet gyakorlását megszerezte, egyedül abból az okból, hogy egyedül a haszonélvezeti jog, mint a jogositott személyéhez kötött jog át nem ruházható, keresetével el nem utasithaíó. (1912. február 23-án 41. P. sz. a.) Azonos: C. I. G. 416/97. (Uj Dtár I. 544. 1.) A lakás szolgalma személyhez kötött szolgalom lévén, azt a szolgalomra jogosított csak személyesen saját szükségletére gyakorolhatja, ellenben haszonbérbe adás utján nem érvényesítheti. Azonban az utóbbi jogellenes használat nem ad jogot kártérítés követelésére, hanem csak annak birói kimondására, hogy a lakást a jogosított a saját szükségletére köteles használni. (C. 1911. febr. 14. 4960/910. sz. a. I. p. t. Gr. XVIII. 213— 214. 1.) Haszonélvezeti jog át nem kebelezhető. C. 7798/82. (Gr. VIII- 930. e. Gl. I. 575. 1. Uj Dtár I. 544. 1.) — A lakás és használat szolgalma oly személyes jog, melyre zálogjog nem szerezhető és végrehajtás nem vezethető. C. 10222/89. (Gr. VIII. 943. e. Gl. I. 582. 1.) azonos C. 1262/97. (Gr. VIII. 942. e.) Lásd még C. 5753/906. (Uj Dtár I. 540. 1.); 8/93. A zálogjog és jelzálog. Tervezet 799—903. §. 255. A m. kir. Curia 74. számú döntvénye az ingatlan tulajdonjogára vonatkozó terhelési és elidegenítési tilalomról rendelkezik, de rendelkezése joghasonlatosság alapján a zálogjogra, mint szintén elidegenithető és megterhelhető dologi jogra is alkalmazható. A zálogjognak a forgalomból való kizárása ugyanazon elvek szerint bírálandó el, mint az ingatlané. A kir. ítélőtábla: A végrehajtási törvény idevonatkozó 79., 123. és 126. §-ai ugyan nem tartalmaznak utasítást az iránt, hogy zálogjoggal biztosított követelés lefoglalása esetén az alzálogjog bekebelezéséről a telekkönyvi hatóság az ingatlan tulajdonosát is értesitse, de a telekkönyvi rendtartás 138. §-ának 2-ik bekezdése ezt elrendeli és ebből következik az is, hog ya telekkönyvi hatóság végzése ellen az ingatlan tulajdonosa is felfolyamodással élhet. A kir. ítélőtábla tehát a S. B. felfolyamodását elfogadta és az utóbbi indokok alapján az elsőbiróság végzésének megváltoztatása