Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Örökbefogadás 95 lők ^iután az Örökbefogadott gyermekre nézve az örökbefogadó szü«, illetve azok családjával szemben, az örökbefogadás által olyan, a család- és örökjogból folyó jogok nyílhatnak meg és a törvény erejénél fogva biztosítva is vannak, amely jogokhoz, különösen pedig azok megszüntetéséhez az örökbeadó szülőknek egyáltalában jogosultságuk nincs, mert az örökbeadó szülők, másnak örökbeadott gyermeküket az örökbefogadó szülők után való öröklési igényeiktől el nem zárhatják, sem meg nem foszthatják, kétségtelen, hogy az örökbeadó szülőket csak az esetben illeti meg a jog az örökbefogadási szerződés felbonthatóságára nézve, ha igazolják annak eredeti érvénytelenségét, illetve a megtévesztés esetét, aminek szükséges előfeltétele az, hogy a tévedés lényeges tévedés legyen. A kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Amennyiben az örökbefogadás alkalmával ellenkező megállapodás létre nem jönne, az 1877 : XX. t.-cz. 15. és 36. §-ai alapján az apai hatalom az örökbefogadó apára, mig a természetes és törvényes gyámság az örökbefogadó anyára száll át. Minthogy pedig az örökbefogadási szerződés szerint ezen jogokat felperes fenn nem tartotta, az 1877 : XX. t.-cz.-ben a felperesnek, mint természetes anyának biztosított gyámi jogokat kiskorú W. E. érdekében nem a felperes, hanem az örökbefogadó szülők, első- és másodrendű alperesek gyakorolják, kikkel szemben felperes az apai hatalom megszüntetését, illetve az általa a kiskorú mint harmadik személy érdekében és javára kötött szerződés felbontását saját személyében perrel nem, hanem csakis az illetékes árvaszéknél, illetve az az által az 1877 : XX. t.-cz. 30. §-ának a) pontja alapján kirendelendő gondnok utján kérheti. Az elsőbiróság Ítéletét tehát a szerződés felbontására nézve ezen okokból, annak érvénytelenítésére vonatkozó részében pedig az elsőbiróság indokaiból hagyta helyben a kir. tábla. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Kiskorú gyermekének, a harmadrendű alperesnek az első- és másodrendű alperesek részéről eszközölt örökbefogadásával a felperesnek, mint anyának, illetve volt természetes és törvényes gyámnak jogai érintve lévén, felperes jogosult megtámadni az általa kötött örökbefogadási szerződést eredeti érvénytelenség okából, valamint a szerződéssel megállapított feltételek be nem tartása miatt annyiban, amennyiben a feltételek az ő jogait is érintik. Minthogy azonban az érvénytelenség okául felhozott az a körülmény, hogy a szerződéstől annak gyámhatósági jóváhagyása előtt elállott, bizonyítva nincsen és minthogy az, hogy a harmadrendű alperes hivatalnoki állás elnyeréséhez szükséges magasabb kiképeztetésben részesüljön, a szerződéskötés bontó feltételéül lett volna kikötve, a szerződésből ki nem tűnik: helyesen Ítéltek az alsóbiróságok, amikor a felperest az említett körülményekre alapított keresetével elutasították; miért is a másodbiróság Ítéletét ezen oknál fogva, ugy a kereset többi alapját illetően az 1877 : XX. t.-cz. 15.