Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Köziegészségi ügyekben 37 41. Az erdőbirtok tulajdonosa által házilag kezelt és tűzifatermelésre szorítkozó üzemiben általa alkalmazottak nem esnek biztosító kötelezettség alá. (A K M. 7083/1910. sz.) 42. Azok a vitás kérdések, melyek a munkaadó és a pénztár között a biztosításból eredő bevetési, illetve megtérítési kötelezettség tárgyában keletkeznek, a kihágás! eljárással össze nem kapcsolhatók, hanem külön útra tartoznak. (A K. M. 1910. évi 11.535/VI. A/1910, számú hatrozata.) 43. Az 1907: XIX. t.-cz. 189. §. b) pontjában meghatározott kihágás tényálladéka nem állapitható meg abban az esetben, amidőn a kerületi munkásbiztositó pénztár a munkaadónak előzetesen nem tiltotta meg a járulékok felének és a tagsági igazolvány! díjnak az alkalmazottak fizetéséből vgy béréből való levonását. (Á K. M. 13.452/1910. sz. határozata.) 44. Az 1891. évi XIV. t.-cz. hatálya alatt miikM'óU pénztárakkal szemben fennálló segélyezési igények érvényesítése az illető pénztáraknak az 19071 XIX. t.-cz. értelmében foganatosított felszámolási művelete keretébe tartozik. Ez igényeknek a felszámolási müvelet folyamán való érvényesítésének elmulasztása esetén, azok elbírálása vagy a fenmaradt vagyontömegek feletti felügyeletet gyakorló állami munkásbiztositási hivatalnak vagy pedig a rendes bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az iparhatóságok az ilyen igények elbírálására hatáskörrel semmiesetre sem bírnak. (A K. M. 1910. április 10-én 21.059. sz. határozata.) 45. Az 1907 s XIX. t.-cz. nemcsak az ipari • és kereskedelmi jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe, hanem a társadalmi s közművelődési egyesületek alkalmazottait is. Ennélfogva a társadalmi és közművelődési egyesületeknél alkalmazott napszámosok nem tekinthetők a törvény 7. §»ában megjelölt közönséges napszámosoknak. (A K. M. 1910. évi 13.892/910. VI/A. sz. határozata.) 46. A szövetkezeti alapon létesült közös konyhák cseléd- és főzőszeniélyzete, amennyiben az egj^esülés a kereskedelmi törvény rendelkezései alá eső szövetkezetnek tekintendő, az 1907: XIX. t.-cz. szerinti biztosítás szabályai alá esik. (K. M. 44.873/910. sz.) 47. Sütemény kihordó, ki a pékmestertől munkabér helyett havonként egy bizonyos megállapított kárpótlási összeget kap, biztosítási kötelezettség alá esik. Ily esetben az a körülmény, hogy az illető az eladott süteményeknek a beszerzési árnál magasabb áron való eladásával nyereségre is tesz szert, annak alkalmazotti