Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
Kíir térit és 275 bizonyítaná, hogy a felperes és a mav. között a felmerült káresetből létrejött egyezség felperesre s igy ő reá nézve is hátrányos volt s bogy a felperes által egyezségileg fizetett kártérítési összeg a vasúti hídban előállott sérülésekkel arányban nem állott. Ennek bizonyítását azonban alperes meg sem kísérelte stib. , M. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokai alapján helybenhagyja. G. 141/910. 1910. ápr. 5. Az egyetemleges kötelemre vonatkozólag lásd Gr. XVI. 305. 1. 4GÍÍ. Nem terheli kártérítési kötelezettség a munkások valamely egyesülését magában véve azon az alapon, hogy az egyesülés a saját tagjai megengedett gazdasági czéljainak elérése végett munkába lépésüket, vagy a szolgálat folytatását attól teszi függővé, hogy más munkás ne alkalmaztassák. Azonban jogtalanná válik a munkások egyesülésének fellépése, ha czélja elérésére oly eszközt vagy módot használ, amely a munkaadót az ő szabad akarata érvényesítésében törvénybe ütköző módon gátolja, vagy enélkül is, ha nem a saját tagjai jogos érdekeinek védelmét czélozza, hanem ily czél fenforgása nélkül okozza más munkás elbocsátását vagy nem alkalmazását. Bpesti tábla: Felperes kárát nem abból származtatja, bogy az elsőrendű alperes szövetség őt tagjai sorából kizárta, hanem abból, bogy őt bojkott alá 'helyezve, munkaadójánál, a budapesti gázgyáraknál, minden jogos ok nélkül elbocsájtását erőszakolta ki és ezen az alapon kéri elsőrendű alperest a kár megtérítésére kötelezni. A gazdasági szabad verseny elvéből következik hogy a munkás, az iparossegéd munkaerejét szabadon értékesítheti — szolgálatot szabadon választhat és változtathat, szerződésileg — tehát önként elvállalt kötelezettségének sérelme nélkül munkába állásának és munkában maradásának felételeit tetszése szerint szabhatja meg és igy mindkét irányban elhatározását attól is függővé teheti, hogy a munkaadó más munkását elbocsássa, habár ebből az utóbbinak kára származhatik. Mert a mai gazdasági rend szerint mindenkinek jogában áll, amennyiben eljárásával törvényes tilalom ellen nem vét — mások érdekének kímélése nélkül is a saját gazdasági előnyét keresni. Ha tehát többen szövetkeznék a végből, hogy az egyesülés utján kedvezőbb helyzetbe jussanak és ha az ily czélból társult munkások a szolgálat elvállalásának vagy folytatásának feltételéül tűzik ki, hogy az egyesüléshez nem tartozó, vagy az egyesülés czéljai ellen működő munkások ne alkalmaztassanak, ezzel — a míg valamely törvényes korlátot tul nem lépnek — csak a gazdasági verseny kifejtésében megengedett szabadsággal élnek. Az 1884: XVII. t-ez. 162. §-a is, amely az ott emiitett összebeszéléseket érvényteleneknek mondja ki, a törvénynek helyes értelme szerint az ily összebeszéléseket nem tiltja, hanem csak a jogi kötelező erőt tagadja meg az összebeszélésekből eredő követeléséktől. 18*
