Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Kötelmi jog 397, Szerződés érvénytelenítése kérhető gyengeelméjűség miatt, bár gondnokság alá helyezés nem volt elrendelve. A kir. Curia: B. I. a B) a. haláleseti felvétel szerint 1907. már­czius 4-én ihalt el, Sz. J.-val kötött házassága tehát ekkor szűnt meg. B. A. felperes az A) a. anyakönyvi hivatalból kitetszően 1897. június 30-án és igy a házasság tartama alatt születvén, B. I.-nek törvényes gyermekéül tekintendő mindaddig, mig törvénytelen származását jogerős hirói ítélet meg nem állapítja. Azonban a gyermek törvényes származását egyedül a férj jogosult megtámadni és ez a joga elhalá­lozása esetén csupán örököseire, de ezekre is csak abban az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem birt, avagy a törvény értelmében szükséges lépések meglételében gátolva volt. Minthogy nem vitás, hogy B. I. a felperes törvényes származá­sát meg nem támadta, azt pedig alperes nem is állit ja, hogy ő B. I.­nek örököse, ennélfogva alperesnek a felperes törvénytelen származá­sára vonatkozó kifogásait s az erre nézve szolgáltatott bizonyítékait figyelembe venni nem lehetett. ... Ezek előrebocsátása után az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §-a értelmében mérlegelve a per összes adatait, különösen a másodbiróság' ítéletében felsorolt tanúiknak, valamint özv. H. Á.-né tanúnak vallo­mását, nemkülönben alperesnek elleniratában és viszonválaszában foglalt azt a beismerését, hogy B. I. a pénz értéket nem ismerte: a Curia a másodbiróság Ítéletében felhozott megfelelő okokból szintén dr. P. G., dr. K. B., A. G. és clr. Sz. K. tanuknak a másodbiróság ítéletében idézett vallomását fogadta ei perdöntő bizonyítékul. Ezeknek a tanuknak vallomásával bizonyított ténykörülmé­nyekből az a jogi következtetés vonható le, hogy B. I.-nél a DJ a. szerződés megkötésekor hiányzott a belátásnak az a foka, amelynél fogva akaratkijelentésének reá nézve beállandó horderejét és vagyoni következményeit felfogni tudta volna és képtelen volt vagyonának önálló kezelésére. Már pedig a cselekvőképességében ennyire korlátolt egyén oly mérvben gyengeelméjü, hogy akaratának joghatályos két­oldalú jogügyletet létesítő tudatos és komoly kijelentésére képtelen. (1910. szeptember 22-én, 1474. P. sz.) Ellenkező G. 1770/908. és G. 5182/907. (Gr. XV. 382. 1.) A gond­nokság alá nem helyezett azon elmebeteg, akinél a cselekvőképesség ter­mészetes előfeltételét képező öntudat és akaratképesség megvan, érvé­nyes jogügyletet alkothat. Az előrelátás hiányából az öntudat és aka­ratképesség hiányára következtetést vonni nem lehet. (G. 4785/905. Gr. XIII. 342. 1.) Lásd még C. 6664/905. sz. határozatát Gr. XII. 347. 1.). 398. A tulajdonjog szerzésének alapjául szolgáló jogviszony érvénytelensége vagy hatálytalanítása csak a jogügyletet létesítő összes szerződő felek peribenállása mellett mondható ki. (C. 1910. szept. 29. 2544/910. sz. a. VIII. p. t.) Hasonló C. 603/95. (Gr. VIII. 673. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents