Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

254 Kötelmi jog helyezésüket más állomásra (m. kir. posta, távírda és távbeszélő szabályrend, gyűjteménye 1899. I. 481.) Mivel pedig mindezek szerint akkor, mikor a másodrendű felperes és alperes postamesteri állásaiknak koholt okokkal felcserélésére szerződtek olyképen, hogy a másodrendű felperes az alperesnek a cseréért 12.000 K-t fizet, tiltott jogügyletet kötöttek, ebből pedig bírói uton érvényesíthető kötelezettség nem származik, mivel jogszabály, hlogy az, amit az ilyen ügylet, vagy az ilyenre vonatkozó megállapodás alapján az egyik fél a másiknak szolgáltatott, jogalap hiánya miatt vissza nem követelhető: a másodrendű felperesnek az alperessel szemben bírói uton érvényesíthető igénye nincs, miért is őt keresetével elutasítani kellett. (1910. január 18. 5479/909. sz. II. p. t.) 386. Neiu engedhető meg, hogy a községi jegyző vagyoni előnyök szerzése végett magára nézve oly helyzetet teremtsen, a mely a község érdekeinek sérelmét vonhatja maga után s ezért azt az ügyletet, a melylyel a jegyző harmadik személytől díjazást köt ki maga részére oly közreműködésért, mely a harmadik személy és a község közt kötendő szerződés közvetítésére irányul, a jó erkölcsökbe ütköző ügyletnek kell tekinteni, amelyből a bíróság előtt jogokat érvényesíteni nem lehet. A bpesti kir. Ítélőtábla felülvizsgálva tanácsa: Az irányadó tényállás szerint a felperes, aki állására nézve körjegyző, az alperessel oly megállapodásra lépett, hogy a körjegyzőséghez tartozó Kálló és Erdőtarcsa községeknél, valamint a községekben birtokos magánfeleknél közreműködik, hogy ezek a kőszénkutatás és kiaknázás átruházása tárgyában az alperessel szerződést kössenek. Az alperes kötelezte magát, hogy a felperest közreműködéséért díjazni fogja s a felperes a kikötött dij első részlete fejében 500 koronát követel. Az alperes egyebek közt azzal védekezett, hogy a követelés alapjául szlolgáló jogügylet a jó erkölcsökbe ütközik s a felebbezési bíróság marasztaló Ítéletét is első sorban ezen az alapon támadja meg. A felülvizsgálati kérelemnek helyt kellett adni. A községi jegyző, illetve körjegyző hivatalos állásánál fogva közreműködni hivatott a község minden ügyeiben, tehát a szorosabb értelemben vett közigazgatási ügyeken felül azokban is, amelyek a községek vagyoni, gazdasági érdekeit érintik és a jegyzőnek közszolgálati viszonyából következik, hogy a községnek bármely vagyoni, gazdasági ügyében egyedül a község javát tarthatja szem előtt. Ámde ennek a kötelességnek hü betartása már veszélyeztetve van akkor, midőn a jegyző attól a harmadik személytől, aki a községgel ügyletet 'kíván kötni, díjazás igéretét fogadja el azért, hogy az ügylet létesítése érdekében a községnél közreműködik, mert ily esetben számolni kell azzal a lehetőséggel, hogy a jegyző a díjazás elnyerése végett, tehát saját vagyoni érdekében a községet oly szerződés megkötésére is reábirni igyekezik, amely inkább a harmadik személy-