Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

A beszámítás Ezek az ingatlanok a szülők vagyonának túlnyomó részét tevén, az osztálynál, vagy a köteles rész kiszámításánál be nem számítandó alkalmi ajándékról szó sem lehet, következőleg ezen ingatlanok értékének az anyai 15/22 részre eső hányada az anyai vagyonból követelt kötelesrész kiszámításánál figyelembe veendő. A kérdéses ingatlanoknak az ajándékozáskori értéke a szakértői becsű adatai szerint 11.276 korona volt, ebből az anyai J5/22 részre 7688 K 18 fillér esik s így a felperesek mindegyike az anyai vagyonból előre kapott 1537 K 64 fillér értéket, vagyis a négy felperes együttvéve 6150 K 56 fillér értéket. Ezzel szemben az örökhagyó anya Sz. P.-né nevén vezetett és hagyatékában maradt vagyonának értéke az elsőbiróság ítéletében a szakértői becsű alapján helyesen eszközölt számítás szerint kitesz 1880 K 69 fillért; ehhez hozzáadva a másodrendű alperesnek az örökhagyó által ajándékozott ingatlanság értéke fejében 1880 K 9 fillér és az 1886. évben az örökhagyó által gyermekeinek ajándékozott vagyon értéke fejében 7688 K 18 fillért, a kötelesrész kiszámításánál figyelembe veendő összes érték 11.448 K 36 fillért tesz ki, amelyből levonva a 345 korona hagyatéki terhet: a kötelesrész kiszámításánál figyelembe veendő tiszta érték, miként azt az elsőbiróság helyesen állapította meg, 11.094 K 36 fillér. Öt gyermek maradván az örökhagyó után, a felperesek mindegyikének kötelesrésze az elébb emiitett összeg Vio része, vagyis 1109 korona 43 fillért tesz ki. Minthogy pedig a felperesek mindegyike az 1886. évben történt ajándékozás folytán az örökhagyótól 1537 korona 64 fillér értéket kapott: nyilvánvaló, hogy a felperesek kötelesrészük tekintetében — a végrendelet értelmében nekik hagyott vagyont számításba sem véve — már az előre kapott vagyon értékére való tekintettel sem a végrendelet, sem az örökhagyó és a másodrendű alperes közt létrejött vagyonátruházási szerződés által sérelmet nem szenvedtek. C: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kötelesrész kiszámításának alapjául vett vagyonértékhez, a kisebb alkalmi ajándékok kivételével, minden ajándékozott vagyon hozzászámítandó ugyan, a leszármazó örökös örökrészébe azonban csak azok a visszteher nélkül adott vagyonértékek nem számitandók be, melyeknek betudását az örökhagyó kifejezetten, vagy a fenforgó körülményekből kétségtelenül megállapíthatóan kizárta. Az 1886. január 28. napján kelt öt rendbeli okiratban a felperesek és- elsőrendű alperes részére történt vagyonátruházásról azonban nemcsak az nem állapitható meg, hogy az átruházó szülők az átruházott ingatlanoknak a felperesek és elsőrendű alperes örökrészébe való betudását kizárták, sőt inkább a fenforgó körülményekből alaposan következtethető, hogy azokat említett gyermekeik örökrészébe való beszámítás czélzatával, nekik előre