Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)

Lemondái 119 tiltja s annak érvényességéhez semmiféle különös alakszerűséget a törvény nem követel: a perbeli hagyaték átadásánál a B) alatti osztályos egyezség alapul elfogadandó. Ennélfogva felpereseket keresetükkel elutasítani s az örökjogot d B) alatti figyelembe vételével megállapítani kellett annál is inkább, mert azt, hogy alperesek a B) alattiban elvállalt kötelezettségüknek nem tettek volna eleget, vagy hogy azt ezidőszerint is megtagadnák, felperesek nem bizonyították. Pécsi T.: Az eteqfbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. C: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja felhívott indokaiból és azért, mert az a körülmény, hogy az osztozó testvérek a B) alatti osztályos egyezség szerint az örökhagyó' tulajdonát képezett vagyonban, az örökhagyó életében az örökségi kapcsolatban nem álló elsőrendű alperest is részesítették, a jogügyletek érvényére befolyással nem bír, mert hazai törvényeink nem tartalmaznak oly tiltó rendelkezést, hogy az öröklésre hivatottak jövendőbeli örökségüket vagy ennek egy részét az örökhagyó életében másra át ne ruházhassák, mert továbbá a létrejött osztályt nem teszi érvénytelenné a B) alatti okiratban foglalt, egyedül az alperesekre vonatkozó, a felperesek által az 1876: XVI. t.-cz. 33. §-/Üban megkívánt alaki kellékek hiánya miatt érvénytelennek vitatott öröklési szerződést képező az az intézkedés sem, amely szerint az alperesek a nekik jutandó vagyonrészekre nézve egymást magtalan elhalálozásuk esetére kölcsönösen örökösöknek nevezték ki, mert ez az intézkedés az osztálytól független s ennek a foganatosítását nem akadályozza. (C. 1910. ápr. 5. 692/910. í. p. t.) Lásd a Gr. XVI. 148. lapján összeállított joggyakorlatot. 249. A magyar jog hatálya területén a még meg nem nyilt szülői örökség adásvétele a testvérek s ezek házastársai közt jogérvényesen helyt foghat. (Erdélyre 1. osztrák polgári törvénykönyv 879. §.) Szegedi T.: Megállapítja azt is, hogy a még át nem adott Ve részbeni örökségi jutalék a felpereseket illeti. Indokok: A kereset alapjául szolgáló A) alatti adásvételi szerződés az abban résztvevő felek közt jogrérvényesen létrejött, ezen okirat szerint M. R. az apjának M. M.-nak összes ingó és ingatlan vagyonából, ennek halála folytán reá szállandó osztályrészét eladta felpereseknek és feljogosította őket, hogy M. M. halála esetén helyette örökösiökül jelentkezzenek. Minthogy a felperesek az eladó félnek apja utáni reménybeli örökségét jogérvényesen megvették, az erre vonatkozó öröklési jog tekintetében az eladó fél helyébe léptek, és igy a M. M. halálával már az ő részükre nyilt meg az öröklési jog, tekintet nélkül arra, hogy M. M. elhalálozásakor az örökségi részét átruházó M. R. életben volt-e vagy nem; következőleg az elsőrendű alperes által képviselt kiskorúakat, illetve M. R. örököseit, a felperesekre átruházott örökrész tekin-