Magyar döntvénytár, 17. kötet - 1910 (1911)
Adóügyekben yá szerű ujabb eljárásra és uj határozat hozatalára utasítani kellett stb. (6885/909. P. szám.) 212. Ha az adó vagy illetéktartozásnak végrehajtás utján való behajtására hivatott közeg abban a városban vagy községben lakik, ahol a végrehajtás foganatosítandó, az a fizetésre kötelezett fél, aki tartozását késedelmesen ugyan, de mégis a végrehajtás foganatosítása előtt befizette, adóbehajtási illetéket csak abban az esetben köteles fizetni, ha ellene a végrehajtás foganatosítása megkezdetett. Az 1883: XLIV. törvényczikk 75. §-a szerint a behajtási illeték a végrehajtási költségek fedezésére szolgál, amiből szükségképen következik, hogy ilyen illeték követelhetésének ottan, ahol a végrehajtási költségeik általában nem merültek fel, helye nem lehet; tekintve, hogy a hivatkozott törvényszakasz hatodik bekezdésének a) és b) pontja szerint az egyszerű behajtási illetéket az tartozik fizetni, aki ellen a zálogolás törvényszerűen alkalmaztatott, és illetve, aki tartozását az elrendelt zálogolás foganatositása előtt, de a zálogolásnak a községben megkezdése után fizeti le; tekintve, hogy a hivatkozott törvényszakasz eb) pontjának más értelem nem adható, mint az, hogy e pont alapján behajtási illeték csak abban az esetben követelhető, ha az illető adózó ellen és az illető adótartozás behajtása czéljából is a zálogolás. a községben már megkezdetett és a lefizetés a zálogolásnak a községben való ily értelmű megkezdése után eszközöltetik; tekintve, hogy ugyanerre az álláspontra vezet a hivatkozott törvényszakasznak ide vonatkozó indokolása is, amely szerint (Lásd: Országgyűlési Irományok VI. kötet 1882: 208. lap) az adóbehajtási illetékek csak akkor szedhetők, ha a behajtási lépés tényleg foganatositíatik, s amely szerint a község kiadásának felmerülésére például a végrehajtónak a behajtási lépés foganatosításának helyére való kiutazása hozatik fel; tekintve, hogy oly városokban, amelyekben a végrehajtó helyben van, ily költségeknek a tartozásban levő terhére való tényleges felmerülése csak akkor jöhet elő, ha a behajtási lépésnek az illető adózó ellen és az illető adótartozás behajtása czéljából való foganatositása már megikezdetett; valamint tekintve, hogy az, miszerint panaszos kérdéses illetéktartozásainak behajtására az elrendelt zálogolás foganatosítására P. városában panaszos ellen tényleg megkezdetett volna és hogy a befizetés a zálogolásnak a panaszos ellen való e megkezdése után eszközöltetett volna: nem is állíttatik, s szemben a városi adóhivatalnak fentebb hivatkozott jelentésében foglalt azzal a megállapítással, hogy erre a fennállott illetékhátralékra panaszos ellen a végrehajtás „egyáltalán" foganatosítva nem volt, s szemben panaszosnak is erre vonatkozó ama határozott állításával, hogy ellene semmi behajtási lépés törvényszerűen nem alkalmaztatott, ez annál kevésbé bizonyittatik: a panaszolt határozatnak inditó okai annak fcntartására elfogadható alapot nem nyújthatván, a behajtási illeték megfizetésére a panaszos nem kötelezhető. (4321/909. P. sz.)
