Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)
Btk. 87., 89., 90. $. 45 Btk. 87. §. 20 éven aluli egyén büntetése halállal és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő bűntett kisérlete esetében. 70. C.: Téves ugyan az esküdtbíróság ítéletének az a rendelkezése, mely szerint a büntetést a Btk. 66. §. harmadik bekezdése alapján is szabta ki, téves pedig azért, mert ezen törvényhely azon esetekre vonatkozik, amelyekben a véghezvitt bűntettre halál-, vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést határoz a törvény, a fenforgó esetben pedig, vádlott életkorára való tekintettel, a Btk. 87. §-a értelmében sem a halál-, sem az életfogytig tartó fegyházbüntetés nem lévén alkalmazható, a 66. §. 3. bekezdése nem képezheti alapját a büntetés kiszabásának; tekintve azonban, hogy az Ítélet rendelkező része a 66. §-ra egész általánosságban is külön hivatkozik s az indokokban e §. 3. bekezdése külön nem említtetik s tekintve, hogy vádlott büntetése 6 évi fegyházban állapíttatott meg, ez a rendelkezés pedig a Btk. 66. §. 1. bekezdésének megfelel annyiban, amennyiben a véghezvitt bűntettre, illetve bűntettekre a Btk. 87. §-a értelmében a büntetés maximuma 15 évi fegyházban lévén megállapítva, a törvényben megállapított büntetési tételek megtartattak, az a kérdés pedig, hogy a törvényben vont határokon belül helyesen szabatott-e ki a büntetés, semmiségi panasz tárgyává nem tehető, a Bp. 385. §. 2. pontjában meghatározott semmiségi ok nem forog fenn. (1905. február 16. 1406/905. sz. a.) Btk. 89. g. Súlyosító körülmény gyilkosság esetében. 71. C.: Gyilkosság vádja esetén nem súlyosító sem a ravasz fondorlat, melylyel a tett előkészíttetett, sem a kegyetlenség, melylyel végrehajtatott, mert előbbi csak az előre megfontolt szándék folyománya, utóbbi pedig csupán azt bizonyítja, hogy a tett ölési szándékból kezdetett meg, folytattatott és fejeztetett be. (1905. február 22. 1566/905. sz.) Btk. 90. §. Gyanuokok súlyosító körülményül nem szolgálhatnak. 72. C.: A 92. §. nem alkalmazása miatt használt s panasz alaptalan, mert habár a kir. tábla által súlyosítóul fehozott az a körülmény, hogy ,,a felmerült gyanuokok még több rendbeli lopások elkövetésére engednek következtetni" súlyosítóul nem mérlegelhető, mert a gyanuokok, ha bizonyíték megalkotására nem elegendők, vagy bizonyitékrészt nem képeznek, figyelembe semmi tekintetben nem vehetők, a többszörös halmazattal mint súlyosítóval s a szintén súlyosítót képező azzal a körülménynyel szemben, hogy a vádlott kiszabadulása után már rövid idő múlva ismét bűntettre vetemedett, az oko-