Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)
26 Közjog és közigazgatás. ruházás tárgyát képező ingatlant terheli, következően ez a törvényes zálogjog a telekjegyzőkönyvben is bejegyezhető, amint az erre vonatkozó jogosultságot az 1881: XXXIV. t.-cz. 39. §-a is nyilvánvalóan megállapítja, hogy pedig ez a bejegyzés a költségvetésen kivüli állapot idejében is jogszerűen eszközölhető, kitűnik abból, hogy ez a bejegyzés egymagában — vagyis végrehajtási jelleg nélkül — nem tartalmaz kényszerítést arra nézve, hogy az illetékkötelezett fél a költségvetésen kivüli állapot tartama alatt fizetési teljesítsen, vagyis nem bir az illeték behajtásának a jellegével, az ezt a jelleget nélkülöző jogcselekmények pedig az említett költségvetésen kivüli állapot tartama alatt jogszerűen jöhetnek létre. (1960/906. P. sz.) Az 1868: XXIII. t.-cz. 37. A közoktatási czélra rendelt hagyományok illetékmentessége csak a hazai közoktatásra vonatkozik. Az 1868: XXIII. t.-cz. 21. §-a értelmében a közjótékonysági czélokra rendelt hagyományok illetékmentesek s a törvényben kifejezetten nem foglaltatik bent, hogy itt csakis a hazai közoktatás és közjótékonyság értendő. De ha nincs is ez a törvényben szóval kifejezve, a törvény czélzatából annyira nyilvánvaló, hogy bővebb bizonyításra nem is szórni. Az állam, midőn bizonyos czélok előmozdítására kedvezményeket ád, bizonyára csakis saját czéljaira gondol s kedvezményekkel nem segíthet elő idegen, külföldi czélokat, mert ez egyfelől feladatával ellenkeznék, másfelől a honpolgárok érdekeit is sértené. Ezért a most jelzett törvényhely is ily értelemben alkalmazandó s ennek alapján az illetékmenteség csak oly mérvben engedélyezhető, a mily mérvben a H. alapítvány a hazai közoktatást mozdítja elő. (Kb. 15364/905-) Az 1881 : XXVI. t.-cz. 38. Jótékony családi alapítvány ingóságait illetékegyenértékmentesség illeti meg, ha az alapitvány nem is „közjótékony'' jellegű. A pénzügyigazgatóság az illeték egyenértékmentességet megtagadta azért, mert az alapitvány csupán egy család nőtagjai javára intézkedvén, közczélokra szóló rendelkezéseket nem tartalmaz. A panasznak helyt adni kellett, mert az alapitvány kétségtelenül jótékony czélra van rendelve, az 1881 : XXVI. t.-cz. 24. §. c) pontja értelmében tehát, mely az illeték egyenértékmentességet az alapítványnak nem „közjótékony", hanem „jótékony'' czéljához köti; panaszló az illetékegyenértékmentességet jogosan igényli. A törvényes kedvezményt törvénymegszoritó magyarázattal a közjótékony czélra korlátozni annál kevésbbé lehet, mert ahol a törvény ezt a megszorítást akarta, azt mint jelesül az örökségek, hagyományok és ajándékozások illetékmentességéről szóló r868:
