Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 427. §. 21 1 451. C: Az esküdtek által hétnél több szavazattal ,,igen"-nel megoldott 2. számú ama külön kérdésben: Bünös-e F. L.-né vádlott abban, hogy Bélfenyéren és Koczubán 1903. évi szeptember 19-től 1904. szeptember 12-ig eltelt idő alatt F. L.-nak Pl. L. által már tervbe vett megölését szándékosan előmozdította az által, hogy a megölésre pénzért vállalkozó Pl. Lászlónak ebbeli ajánlatát vissza nem utasította, hanem szándékosan e szavakkal „Tégy ugy, amint akarsz" megerősítette, a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettének a 69. §. 2. pontja szerinti bünsegédi bünrészesség összes alkotó elemei bennfoglaltatván, a Bp. 427. §-ának 4. pontja alapján a miatt használt semmiségi panasz, hogy a jelzett kérdésbe az előre megfontolt szándék mint tényelem be nem foglaltatott, a Bp. 437. §-ának 4. bekezdéséhez képest, mint alaptalant el kellett utasítani. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok nem észleltetett. (1906. évi február hó 8-án, 1352. sz.) Bp. 427. §. 5. p. c) Az elnöki fejtegetéssel összefüggő semmiségi ok. 452. C.: A Bp. 427. §. 5. pontja alapján a védő az elnöki útmutatás egyes tételei miatt támadja meg az esküdtbíróság ítéletét. Téves kitanitás gyanánt azt jelöli meg, hogy először az elnöki útmutatás szerint a szerkesztő csak ugy menekül, ha az bejelenti a szerzőt és ez felelősségre vonható; és másodszor, hogy a szerkesztő felelőssége előáll, ha a szerző büntetőjogi felelősségre nem vonható, pl. tébolyodott. Ez a panasz is alaptalan. A jegyzőkönyvbe vett elnöki útmutatás összefüggéséből ugyanis kitűnik, hogy a neheztelt tétel értelme az, hogy a névtelenül megjelent közleményre nézve a szerkesztő elháríthatja a felelősséget, ha a perbefogható szerzőt megnevezi. Ez az elnöki útmutatás jogi kifogás alá nem esik, mert csak a védekezés egyik lehető módját közölte az esküdtekkel, oly védekezési módot, mely a sajtóperek túlnyomó nagy számában tényleg gyakoroltatik is. Ami pedig az elnöki fejtegetésnek megtámadott második helyét illeti, ugy az teljesen megfelel a sajtótörvény 33. §-ának és annak helyes értelmezése. (1905. nov. 30. 10.252.) Bp. 427. §. 6. p. d) Az esküdtek határozatával összefüggő semmiségi okok. 453. C: Habár szabálytalan az esküdtbiróságnak az az eljárása, hogy daczára annak, hogy az I. és II. főkérdésbe az erős felindulás fenforgásának hiányát nem vette fel, az esküdteknek azt az utasítást adta, hogy az 1. és 9. mellékkérdésre csak akkor feleljenek, ha az I. és II. kérdésre nem-mel feleltek, holott a mellék-, helyesen külön kérdésre, mint amely csakis enyhébb büntetési Ítéletre s nem más bűncselekményre vonatkozik, éppen abban az esetben kellett volna felelniök, ha a bűnösség kérdésében igen-nel feleltek; a kir. Curia mégis ugy találta, hogy az esküdtbíróság ezen téves eljárása az esküdtek kijelentéseiből megállapithatólag az esküdteket téve14*