Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp- 355- ftelkövetési helyének és idejének, valamint az cltulajdotiitott tárgynak és a sértettnek megjelöléséből nyilván kitűnik, hogy e főkérdések egy és ugyanazon helyen és időben, ugyanazon tárgyon és ugyanazon sértett ellen elkövetett rablásról szólnak, s ekként vádlottak c kérdések szerint az abban körülírt cselekményre nézve az esküdtek igenlő válasza esetérc tettestársaknak tekintendők ; ennélfogva az a hiány, hogy a főkérdés a tettestársaságra utaló fenti jelzést nem tartalmazza, a vád érdekére nem sérelmes, következőleg emiatt a vádló a Bp 427. §. 4. pontja alapján u. e. §. 2. bekezdése értelmében semmiségi panaszt nem érvényesíthet. (19x35 november 28. 10,176. sz.) 349. A z i 1 a h i kir. tsz. mint esküdtbíróság: Cs. J. vádlottat, minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett e kérdésre: Bünös-e Cs. j. vádlott abban, hogy Kisdoba községben 1905. június i-én este T. 1). szilváskertjében a B. M. testét szándékosan, de ölési szándék nélkül akként bántalmazta, hógy ezen bántalmazásból származott súlyos testi sértés folytán B. M. elhalt?" hétnél több igennel feleltek, továbbá Cs. S. vádlottat, minthogy az esküdtek hozzájuk intézett ugyanezen kérdésre; végül V. F. v.-tat, minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett (ugyanezen) kérdésre hétnél több szóval igennel feleltek, mint a Btk. 70. §-a szerinti tettestársakat a Btk. 301. §-ába ütköző, a Btk. 306. §-ának 1. bekezdése szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében mondja ki bűnösöknek. Minthogy az esküdtek a hozzájuk intézett ezen kérdésekre . . igennel feleltek s ezen határozatukkal megállapították, hogy vádlottak együttesen közreműködve B. M. ellen a halált okozó súlyos testi sertés bűntettét követték el, ennélfogva ezen vádlottakat m i 11 t tettestársakat a Btk. 301. §-ába ütköző, a Btk. 306. §-a szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettében bűnösöknek kimondani kellett. C.: Hh. (1906 május 3-án, 4809. sz.) = A két utolsó esetben a szokásostól (,,egyedül vagy többi vádlott társával együtt") eltérő kérdezési módszert alkalmazott az e. bíróság, midőn mindegyik v.-ra nézve külön önálló kérdést tesz toi —- anélkül, hogy az egyes v.-akra vonatkozó kérdésekben a többi \ ,-tal való összeköttetést kitüntette volna. Valamely tényálladéki elemnek a törvénytől vagy a vádtól eltérő megjelölése a főkérdésben. 350. C.: A panasznak az a része, amely a Bp. 355. §. 2. bek.-ben foglalt rendelkezés megsértését vitatja az által, hogy a főkérdésben nincs emlités téve arról a harmadik személyről, a ki állítólag a bűncselekmény elkövetésekor szintén jelen volt. nem bir törvényes alappal, mert a kérdések a Bp. 355. ö-ának megfelelően a vád szerint a két vádlottra vonatkozóan a tettestársi viszony feltüntetésével tétet tek fel. (1906. május 29. 5620.)