Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Községi ügyek álljanak; a többség megállapításának ezt a módját azonban a törvény nem ismeri s ez a szavazást sem helyettesíti, mert a 80. §. szerint a szavazás a szavazó nevének és szavazatának föl jegyzésével kell, hogy történjék, már pedig az egyik és másik oldalra állásnál sem az, hogy ki szavazott, sem az, hogy ki kire szavazott, följegyezve nem lett s igy ez a felállítás legfeljebb olybá tekintendő, mintha a szavazás általi választásnál a szavazók neve s szavazatának följegyzése mellőztetett volna, az ekként foganatosított választási eljárásnál tehát az 1886. évi XXII. t.-cz. 79., 80. §-ainak a rendelkezései oly mérvben lettek figyelmen kivül hagyva, hogy már a törvényhatósági bizottság által a választás megsemmisítendő lett volna, miért is a panasznak helyt adni s a panaszolt választást megsemmisíteni kellett. (Kb. 877/905.K. sz.) 10. Meghatalmazottnak nem szabad utasítást adni arra nézve, kire szavazzon. (Kb. 2754/906. K. sz.) 34. §-hoz. 11. A kötelmeknek teljesítés, — jelesül fizetés utján történő megszűnése tekintetében fennáló jogszabály az, hogy csak a fizetés felvételére jogosított egyén kezeihez történt teljesítés szünteti meg a kötelemet. A fenforgó vitás kérdés szempontjából tehát az a döntő, hogy a körjegyző jogosult-e az adózóktol a községi adótartozásokat felvenni. Az 1886. évi XXIí. t.-cz. 139. §-a értelmében, a községi adó behajtásánál az 1883. évi XLIV. t.-cz. rendeletei irányadók: ennek a törvénynek 42. §-a 2. a) pontja értelmében pedig a kis- és nagyközségekben fizetendő adók a községi bírónál, illetőleg a községi pénztárnoknál fiezetendök. A törvény eme rendelkezéséből és a fennebb idézett jogszabályból következik, hogy a fizetés ténye magában véve — t. i. ha a fizetett összeg a községi pénztárba nem jutott —- csak abban az esetben szünteti meg a községi adótartozást, ha a fizetés a községi bíró, illetőleg pénztárnok kezéhez történt. A törvény sehol sem adja meg a kör- vagy községi jegyzőnek azt a jogot, hogy az adótartozásra történő fizetést egymaga átvegye, hanem az adó beszedése és behajtása körül csakis a biró, illetőleg pénztárnok mellett való közreműködését és közbenjöttét rendeli. Már magában véve a közreműködés és köz benjövetel fogalma is kizárja azt az értelmezést, hogy ezzel a körés községi jegyzőknek a fizetés átvételére való önálló jog adatolt volna meg; de ezen felül kizárja az ilyen értelmezést a törvény fennebb idézett rendelkezése, mely kétségtelenné teszi, hogy a tízetett összeg felvételére nincs más jogosított, mint a biró, illetőleg pénztárnok. E tekintetben teljesen közömbös az, hogy a büntető bíróságok, a kir. Guria büntető osztályának 48. sz. döntvénye nyomán, a jegyzőknek a kezükhöz jutott adópénzek elsikkasztását hivatali sikkasztásként tudják be; mert abban a tekintetben, hogy a fizetés a kötelezettségei megszüntette-e, nem irányadó a sikkasztásnak büntetőjogi szempontból való minösülésc, hanem azok a