Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

]54 Bp. ioy., 217., 213. g§. Bp. 107. §. A vádtanácsnak vizsgálatot rendelő végzése felfolyamodással nem támadható meg. 316. Pécsi T.: A vádtanácsnak a Bp. 262—268. §-ok szerint hozott végzései ellen a terhelt Bp. 270. §-a értelmében csak az előzetes letartóztatás, illetőleg a vizsgálati fogság kérdésében és a 265. §. 1. pontja alapján hozott felfüggesztő végzés ellen élhet felfolyamodással, a vádtanácsnak vizsgálatot elrendelő végzése tehát felfolyamodással meg nem támadható s azt a Bp. 107. §-a kifejezetten ki is zárja. (1906. április 26. 797. sz.) Bp. 217. §. Sértett, mint tanú megesketése. 317. A vádlottak és védőjük a Bp. 384. §. 9. pontja alapján B. !. tanú megesketése miatt jelentettek he semmiségi panaszt azért, meri a tanú egyúttal sértettnek is tekintendő és mert vallomása valótlannak bizonyult. C: Minthogy a Bp. 217. §-ának azon általános szabálya, hogy a tanú megesketendő, a tanúként kihallgatott sértett félre is kiterjed; s minthogy mi adat sem merült fel arra, hogy B. T. valótlanságot vallott: az esküdtbíróság nem sértette a törvénynek elvét vagy rendelkezését, midőn B. T. tanút esküre bocsátotta. (1905. jun. 28. 6301/903. szám.) Bp. 213. §. Tanudijnak megállapítása a kincstár terhére vádlott felmentése esetén. 318. Budapesti T.: A felebbviteli főtárgyaláson kihallgatod K. K. tanú a megjelenése körül felmerült dijait a kihallgatása alkalmával szabályszerűen felszámította, azoknak megállapítása azonban a főügyészség képviselőjének kifogása folytán a m. kir. államvasutak illetékes üzletvezetőségének erre vonatkozó megkeresésétől tétetett függővé. A m. kir. államvasutak szombathelyi üzletvezetőségének nevezett korábbi felszámítását helyesbítő megkeresése alapján, tehát a nevezett tanú dijait a tényleg felmerült útiköltség s a tanút megillető ellátási dij arányában a Bp. 223. §-a értelmében meg kellett állapítani; ellenben a vasúti költség czimén felszámított 32. kor. nem volt megállapítható, mert K. K. tanú, mint államvasuti tisztviselő, ennek vonalain hivatalosan szabajegvgyel utazik, a részére tehát ebben az esetben annál kevésbbé lehet vasúti költséget megállapítani, mert az ő megjelenésével járó költségeket úgyis az államkincstár viseli. (1905. márcz. 31. 1832. sz.)