Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 414., 415. §. ifj. S. E. fizetésképtelenségéről tudomása volt és ha a többi hitelezői károsodását előre is láthatta. Tény ugyan, hogy ifj. S. E. vádlott üzleti könyveiből a cse­lekvő és szenvedő vagyoni állapot és az ügyletek folyama ki nem vehető; tény továbá, hogy e vádlott rendes évi mérleget nem készi­tett, bár a könyvek szabályszerű vezetésére s cselekvő és szenvedő vagyoni állapotát feltüntető évenkinti mérleg szerkesztésére üzleté­nek nagyobb terjedelménél s a kisipar körét meghaladó minőségé­nél fogva kötelezve volt, és tény az is, hogy a csődkérvény beadásá­nak elmulasztása által alkalmat szolgáltatott L. S. czég hitelező­nek zálogjog szerzésére, azonban a Btk. 416. §. 2., 3., 4. pontja sze­rint minősülő ezek a cselekmények és mulasztások a fentebb meg­állapított súlyosabb beszámitásu csalárd bukás bűntettébe bele­olvadnak, csak súlyosító körülmények gyanánt mérlegclcndők. (903. decz. 29. 10,532.) A hitelezők egyrészének kielégítése e czélra kapott pénz­zel. Fölmentés. 243. A v.-tak ellen a csődnyitás vagyonhiánv miatt megtagad­tatván, azok rokonai 2000 K. körüli összeget adtak össze és juttat­tak vádlottak kezeihez azzal a meghatározással, hogy kielégítést nem nyert hitelezőikkel ennek az összegnek aránylagos szétosztása fejében egyezkedjenek ki; azonban a vádlottak egyik hitelezője a neki odakínált részösszeget elfogadni s ennek fejében követelését elengedni hajlandó nem volt, es ennek következtében a vádlottak a rokonaiktól a fentjelölt czélból kapott egész összeget a többi hitele­zőiknek követelései arányában kiosztották és azokkal 28—30%-ra kiegyeztek. C.: Ez a cselekmény minthogy a kérdéses összeg a vádlottak tulajdonát nem képezte, hanem arra a meghatározott czélra adatott a vádlottak kezeihez, a melyre azt felhasználták: a Btk. egyik §-ába sem ütközik, tehát bűncselekményt nem képez. (1905 szept. 21. 8201.) Btk. 415. §. 2. bek. Vétséggé lefokozott csalárd bukás mellékbüntetése. 244.C: A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése mellék­büntetésként a Btk. 415. §-ának 2. bek. értelmében csak a csalárd bukás büntette esetében szabható ki, minthogy azonban vádlott a Btk. 92. §-ának alkalmazásával csupán vétségben mondatott ki bűnösnek, ugyanazért vádlott a politikai jogok gyakorlata felfüg­gesztésének mellőzésével, csak a Btk. 416. §-ában a vétségre meg­állapított hivatalvesztésre mint mellékbüntetésre volt Ítélhető. (190.;. évi márczius hó 3-án, 1937. sz.) -=~ Állandó gyakorlat.

Next

/
Thumbnails
Contents