Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

A Curia bíráskodása képviselőválasztási ügyekben 7 lett kérelmükben a Budapest székesfőváros II. kerületében az 1905. évi január hó 26-ik napján megtartott képviselőválasztást, a melyen Xyiri Sándor jelentetett ki megválasztott képviselőnek, az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §-ának 3., 6 és 11/a. pontjai, ugyanazon t.-cz. 3. §-ának 27. pontja, a 4., 5., 7 és 8. §§-ai és a 3. §. 2. és 10. pontjai alapján kérték érvénytelennek kimondani, s egyúttal az idézett t.-cz. 28. §-a alapján annak birói megállapítását is kérték, hogy a megtörtént választásokon nem N. S. képviselő, hanem Darányi fgnácz ellenjelölt nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét. A képviselőház elnökének 1905. évi augusztus hó 28-án 1880. sz. a. kelt értesítése szerint a képviselővé megválasztott Nyíri Sándor képviselői megbízásáról kimondván, érdemleges megbirálás tárgyává egyedül az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-a alapján előterjesztett kérelem tétetett. Ez a kérelem el volt utasítandó, mert az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-a csak a 3. §. 25 és 27. pontjai esetében alkalmazhaó, már pedig ugy a 25. mint 27. pont önálló érvénytelenségi tényt határoz meg; következésképen a 4. szerint a 3. 2., 3., 4., (>., 9., 10. és 1 1. pontjai alapján netán helyt fogható le- és hozzászámitás sem önállóan, sem kapcsolatosan nem szolgálhat az ellenjelölt többségének megállapításához törvényszerű adatul; ha tehát — miként a jelen esetben a 3-ik 27. pontja hivatott fel, Darányi [gnácz ellenjelölt többségének megállapítására csak az a le- és hozzászámítható többség szolgálhat, amely a 3. §. 2., 3., 4., 6., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 25. pontjaiban meghatározott eseteken kivül, egyéb alapon a 4. és 5. §§. szerint helyt foghat; ilyen alapra fektetve azonban a kérvényezők a kérvény V. részében csakis négy szavazat, jelesen: Sz. I., B. 1., E. L. és I'". J. szavazatát hozták fel, ez a négy szavazat pedig számszerű összegénél fogva, ha az ezekre vonatkozóan a kérvénvben felhozott tényállítások bizonyittatnának is, Nyíri Sándornak a választási elnök által kihirdetett 123 szavazattöbbségét le nem ronthatja. A kérvény többi részére nézve, Nyíri Sándornak a képviselői állásról történt lemondása folytán az eljárás az 1899. évi XX. t-cz. 54. §-ának b) pontja alapján szüntettetett meg. (1905. szeptember 29. 1634. cur. bír. sz.) 4. Az a kérdés, hogy a választási elnök az egyik képviselőjelöltnek a jelöltségtől való visszalépését bejelentő levelét, — miután az aláírást nem ismerte — figyelembe nem vette, nem tartozik azok közé a kérdések közé, melyek fölötti bíráskodás az 1899: XV. t-cz. 3. §-a szerint a m. kir. Curia hatáskörébe utaltatott. C. [. t.: A megtámadott képviselő és a választás védelmére jelentkezett választók védelmid azt hoztak fel. hogy a választás folyamata alatt, mikor 1 1 választó már a képviselőre leszavazott — az ellenjelöltnek Szemére Miklósnak bizalmi embere dr. F. T. ügyvéd — a választási elnökhöz egy levelet nyújtott be. a melyben Szemére Miklós a jelöltségtől visszalépett, a választási elnök pedig,