Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 379., 38.. §. tójánál lefoglaltattak. Mindhárom bíróság csalás kísérletéi állapi totta meg. C.: Minthogy a vádlott özv. Sz. J.-nériak egy cséplőgépet vételre ajánlott, s miután ez kijelentette, hogy gépre nincs szüksége, mert ilyennel rendelkezik és különben is mint özvegy asszony nem akar terhes szerződésbe bocsátkozni, magát gazdag gépgyárosnak adta ki s azt mondta, hogy egy 700—800 frtot érő gépet csak azért adna el 440 írtért, mert szereti az árvákat és azt akarja, hogy a gép a faluban minta legyen és ily módon őzv. Sz. J.-nét egy tényleg 440 fitért vásárolható gépnek megvételére vonatkozó szerződésnek megkötésére és ugv özv. Sz. J.-nét, valamint ennek vejét, K. S.-t az annak biztosítására kiállított váltóknak aláírására, tehát váltókötelezettségének elvállalására reábírta; minth. vádlott ekként özv. Sz. J.-nét és K. S.-t száz koronát meghaladó vagyoni megkárosodás veszélyének tette ki és ezt azért követte el, hogy F. J. gépkereskedönél a gépeladásért járó províziót magának érvényesíthesse s azt tényleg J 10 frt összegben a gépkereskedőnek fel is számitotta, a sértettnek megkárosodása pedig csak azért nem következett be, mert feljelentésük folytán váltóik bűnjelül lefoglaltattak; ezek a tények a Btk. 379., 380. és 65. §-okban meghatározott csalás kisérlete bűntettének tényálladékál megállapítják, mert a vádlottnak cselekménye a ravasz fondorlat fogalmát teljesen kimeríti s a vádlott ezt azon célból követte el, hogy magának jogtalan vagvoni hasznot szerezzen és hogy ez által a sértetteknek vagyoni kárt okozzon, vagyoni hasznot a vádlott szerzett is magának, a vagyoni kár okozása pedig csak az akaratán kivül álló oknál fogva nem következett be, a mi, ha bekövetkezett volna, cselekménve a csalás bevégzett bűntettét képezné. (1905. nov. 2. 9393.) Két hamis megrendelőjegy felhasználásával elkövetett két csalás anyagi halmazat. 222. V. mint ügynök a panaszos czégnek két hamisított meglendelő jegyet küldött be azért, hogy egyik esetben 40 korona, a másik esetben 11 korona jutalékra tegyen szert és mindkét esetben külön-külön a panaszos cégnek 100 koronát túlhaladó kárt okozott. C: E cselekmények hamis megrendelő jegyek beküldése által, ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést, ez által ismét jogtalan haszonszerzést és bűntetté minősítő károsítást, ekként a törvényben meghatározott minden alkotó elemet magukban foglalván, a külön akaratelhatározás folytán elkövetett csalásnak két bűntettét képezik. (1905. évi márcz. 28. 2943. sz.) Btk. 381. §. 2. p. A csupán megrendelések gyűjtésével megbízott ügynök nem sorolható a Btk. 381. §-ának 2. pontjában emiitett személyek közé.