Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

A fegyelmi eljárásról 065 ditványt, a melytől a biró el nem térhet. (Curia 1905. szept. ió-an. 71/905. fegy.) 2455. A fegyelmi bíróság a büntetés mérvére nézve az ügyészi indítványhoz kötve van. (Curia 467/904. fegy.) 2456. A vádlott a feljelentés költségeiben nem marasztalható. (Curia 328/905.) 101. §. 2457. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 101. §-a szerint az ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi eljárásben a magánfél jogait csak ügyvéd által érvényesítheti. A m. kir. Curia (1905. évi szeptember hó 23-án 265/1905.) Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 101. §-a szerint az ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi eljárásban a magánfél jogait csak ügyvéd által érvényesítheti s tekintve, hogy felebbezö magánfél a felebbezést e czélra meghatalmazott ügyvéd ellenjegyzése nélkül adta be: az hivatalból visszautasittatik. 102. §. 2458. ügyvédi mulasztás esetében az elévülés idejének kezdete nem a károsodás tudomásra jutásától, hanem a mulasztás elkövetése idejétől számítandó. (Curia 208/ 905. fegy.) 2459. Az elévülés kérdése már a vádhatározatban döntendő el. ( Curia 173/905. fegy.) 2460. A polgári kártérítési kereset nem szakítja meg az ügyvédi fegyelmi vétség elévülésére a 102. §-ban megállapított két évi elévülési időt. (Curia 53/905. fegy.) 2461. Az ügyvéd ellen ugyanazon cselekmény miatt folyamatban levő büntető eljárás az elévülést megszakítja ugyan, de ha a kamara ügyésze nem emel vádat, a kir. ügyész indítványának előterjesztéséig tovább folyik. (Curia 199/905. fegy.) 1887: XXVIII. t.-cz. 4. és 5. §§. 2462. Ha az ügyvéd a sikkasztás miatt egyúttal hivatalvesztésre ítéltetett a büntetőbíróság által, akkor további fegyelmi eljárásnak az ügyvédségtől való elmozdítása iránt, nincsen helye. (Curia 360/905. fegy.)