Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

76 Bek. 172. §'. 172. §. 2. bek. Btk. 171. jvában meghatározott gyülekezet fogalmához nem kívántatik meg. (1905. okt. 17. 8840.) 172. §. Az izgatás fogalmához az egyenes felhívás nem kívántatik. Az izgatás a vallás elleni kihágást (Ktk. 51. §.) absorbeálja. 208. A v. Hemuseveczen a korcsmában 30—50-re tehető, több asztalnál ülő egyénhez, asztalról-asztalra járva, fenhangOn a következő szavakat intézte: ,,b az Istenét, Krisztusát, Szűz Máriáját Magyarországnak és az egész minisztériumnak, csak volna nekem öt pajtásom, olyan zavargást csinálnék, mint a minő most Horvátországban van. Magyar kutya horvát lesz." A nagykan izsai tsz. tekintettel arra, hogy a v. szavait gyülekezeten nyilvánosan, szóval határozottan intézte a jelenvoltakhoz s csak a higgadtabbak közbelépésére sikerült v. fellépésének következményeit elhárítani: a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző izgatást s a Kbtk. 51. §-ában meghatározott vallás elleni kihágás miatt ítélte el vádlottat. A p é c s i T. az elsőbiróság ítéletét hh. azzal, h. a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző izgatáshoz az elfogadott birói gyakorlat szerint egyenes felhívás nem kívántatik, hanem az izgatás fogalmát a gyülekezetnek szóval bizonyos meghatározott czélra való bujtogatásra kimeríti. C.: A Btk. 172. §. 2. bekezdése csak az izgatás elkövetési módjai tekintetében utal a Btk. 171. §-ára; az itt megjelölt módok pedig: a nyilvánosság, a nyomtatvány, az irat és a képes ábrázolat utján való ténykedés. Az „egyenes felhívás" a 171. §-ban meghatározott vétségnek nem elkövetési módja, hanem maga az elkövetési cselekedet, holott a 172. §. 2. bekezdésében körülirt tett elkövetési cselekedete a gyűlöletre izgatás, s ennél, mint lelki állapot előidézésénél, a „felhívás" már fogalmilag sem képzelhető. A kir. ítélőtábla tehát nem tévedett, midőn az egyenes felhívás hiányában is megállapította a Btk. 172. §. 2. bekezdése alá eső büntetendő cselekményt. A vádlott terhére rótt ténykedés tévesen minősittetett többségnek. A kir. ítélőtábla ténymegállapításában ugyanis nem ismerhető fel a cselekmények többsége, mert a folytonosságban kiejtett szavak összefüggésükben csak egységes beszédnek tekinthetők. A bevádolt nyilatkozatnak egységes tárgya a magyar nemzetiség, egyedüli czélzata a magyar nemzetiség elleni izgatás volt. A káromló kifejezések csak durva nyomatékai voltak az izgató beszédnek. (1905. április 12. 3495. sz.) 172. §. 2. bek. Izgatás osztály ellen. 209. C.: Törvényes meghatározás hiányában az ,.osztály" kifejezést a szónak közönséges értelmében kell venni. A mindennapi szóhasználat „osztály" alatt az állam népének oly csoportjait érti, melyek közös érdekeik vagy tagjaiknak társadalmi együvétartozása