Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

Közigazg. bíróság pénzügyi oszt. határozatai. 53 illetve a nyers jövedelemből levonassanak, továbbá, hogy az újévi ajándékok és hírlapokra fordított költségek az 1901. évi nyereségből levonassanak, helyet kellett adni, mert az a körülmény, hogy panaszos a gépek, gyári eszközök és egyél) üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések pótlására fordított összegeket a „Törlesztő számlának" nevezett számla javára, a tényleg szükségessé vált beruházásokat pedig a mondott számla terhére könyvelte el, panaszost az 1875: XXIV. t.-cz. 4. §-ának 6. pontjában biztosított igényétől annál kevésbbé foszthatja meg, mert a leirt összegek ezen elkönyvelési módszer mellett is az adómentes tartalékba kerülnek és ellenőrizhető az, hogy a leirás beruházásokra fordittatik-e vagy sem; már pedig a hivatkozott törvénynek az a kifejezett czélja, hogy az értékcsökkenési alapra fordított összegek, addig, a míg ezen rendelkezésüktől el nem vonattak, adóztatás alá ne kerüljenek és mert az iránt kétség nem lehet, hogy azok a társadalmi szokások által mintegy parancsolólag megkövetelt és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak nem közgyűlése, hanem igazgatósága által az év folya .man k isebb szolgálatokat teljesítő egyéneknek — saját hatáskörében — adott apróbb újévi ajándékok a vállalat elutasithatlan érdekében tett — tehát tényleg üzleti kiadás természetével bíró költségeket képeznek ; ugyanilyen üzleti kiadás természetével biró költségeknek kellett a hírlapokra fordított összegeket is tekinteni, mert a nyilvános számadású vállalatok és különösen az iparczikkek előállításával foglalkozó gyári vállalatok szükségkép utalva vannak arra, hogy a hírlapoknak nem csak az árak hullámzásaira befolyással biró általános politikai rovatait, hanem különösen azoknak manapság csaknem minden politikai lap által vezetett közgazdasági rovatait is élénk figyelemmel kisérjék. (Közig, bíróság 3306/1904.) 159. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapításánál a gyári épületek értékcsökkenése czimén tartalékalapba helyezett összeg, az üzlet nyers jövedelméből levonandó. A panasz arra van irányozva, hogy az üzleti adó megállapításánál a tartalékalapba helyezett 8000 korona és 5000 korona az 1875 : XXIV. t.-cz. 4. §. 6. pontjában foglalt rendelkezéshez képest az igazgatási és üzleti költségekhez hozzászámittassék s illetőleg a nyers jövedelemből levonassék. Ez a panasz jogosult. Azok az épületek ugyanis, a melyek értékcsökkenésének pótlására a tartalékalap alakíttatott, az innen elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett adatok szerint kizárólag gyári épületek, a melyek házadó alá nem tartoznak. Az ily épületek pedig czéljuknál és rendeltetésüknél fogva odaszámitandók azok közé az üzleti felszerelések közé, a melyekről a fentebb idézett törvén}' rendelkezik. (Közig, bíróság 16,677/1904. P. szám.) 160. Részvénytársaság által alkalmazottjainak drágasági pótlék czimén kifizetett illetményei az üzlet nyers jövedelméből levonandók.