Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

172 Bp. 384. §. 10. p. és 384. §. 11. p. való elzárás a bíróság belátására lévén bizva, határozatának erre vonatkozó részével törvényt nem sérthetett. (1905. aug. 2. 7132. sz.) Bp 384- §• 10. PEllenmondás az esküdtek határozata és az indokolásban felhozott tények között. 414. A tszék mint esküdtbíróság az ítélet rendelkező része szer az esküdteknek azon határozatához, hogy R. J. vádlott K. S. M.-t vadászpuskával lövés és a fejére mért ütések által szándékosan, de nem előre megfontolt szándékból megölte és hogy a vádlott e cselekményét nem jogos védelemben követte el, a vádlottat a Btk. 279. §-ábari meghatározott szándékos emberölés bűntettében bűnösnek mondotta ki. A törvényszék mint eskb. az ítélet indokolásában a büntetés kiszabásának megokolásánál azonban azokat a tényeket állapította meg, hogy K. S. M. már a falu mellett, künn a temetőben megtámadta a v.-at, hogy adjon neki pénzt, továbbá, hogy ez hátulról vádlottra ugrott és az annál levő puskát megragadta és el akarta venni, s dulakodás közben történt, hogy vádlott K. S. M.-t meglőtte, s hogy séitet' zsebkését rántotta elő és azzal támadta a vádlottat, a ki ekkor a puskát csövénél fogva, azzal fejbe ütötte az őt nyitott bicskával megtámadó sértettet, ezek a tények pedig a Btk. 79. §-ában meghatározott, a beszámithatóságot kizáró jogos védelem összes alkotó elemeit kimerítik. A törvényszék mint esküdtbíróság továbbá még azt is megállapította, hogy vádlottat a sértett megtámadta s vádlott e megtámadlatása következtében keletkezett dulakodás közben és hevében követte el a terhére rót bűncselekményt, e ténymegállapítás szerint pedig a cselekmény a Btk. 281. §-a 1., esetleg 2. bekezdésének minősítése alá esnék. Minthogy pedig ezek megállapítása az esküdtek hatáskörébe tartozik s minthogy az ítélet indokolásának az esküdtek részéről eldöntött kérdésekben azok határozatának tartalmára kell támaszkodnia; s minthogy a föntiek szerint a tszék, mint esküdtbíróság ítéletének indokolása az esküdtek határozatával és az ítélet rendelkező részével ellenmondásban van a Bp. 384. §-ának 10. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn. (1905. ápr. 18. 3735. sz.) Bp. 384. §. 11. p. A kir. ügyészség által bejelentett fölebbezés egy részének visszavonása esetén pótmagánvádnak nincs helye. 415. Az ügyészségi megbízott azért jelentette be felebbezését, mert v. cselekménye nem a Btk. 262. §-a szerinti becsületsértésnek, hanem a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágásnak minősittetett és mert a büntetés kiszabásánál a Kbtk. 21. §-a alkalmaztatott; a vádlott pedig azért felebbezett, mert bűnösnek mondatott ki. A felebbviteli tárgyaláson az ügyész visszavonta az ügyészségi megbízott felebbezésénck a tett minősítésére vonatkozó részét, mire a sértett képvi-