Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

1879: XXXI. 74- §• és 1883: XXV. 1. §. 141 III. Melléktörvények. 1879: XXXI. 74. §. Erdei lopás kihágásának sincs visszaesést megállapitó hatása. 34g. V.-tak az elbírálás alatt álló erdei falopást megelőzően ha­sonló cselekmények, mint erdei kihágások miatt ismételten bün­tetve voltak. C.: Az 1897: XXXI. t.-cz. 74. §-ának harmadik bekezdése a Btk. 338. §. rendelkezéseit az erdei lopásokra nézve csak a megelőző büntetés kiállása óta letelt időtartam tekintetében módosította, a Btk. 338. §-ának egyéb, az erdei kihágásokra nézve is érvényben, maradt rendelkezései szerint pedig a visszaesés csak abban az eset-, ben minősítő körülmény., ha a visszaeső egyén az ezen szakasz-* ban felsorolt büntettek vagy vétségek, tehát nem kihágások miatt volt megelőzően két izben büntetve. (1905. ápr. 19. 3781. sz.) 1883: XXV. 1. §. Az adós könnyelműségének fölhasználása vagyoni romlás nélkül is megállapít ja az uzsorát. 350. C.: Miután v. a sértett félnek földvásárlásra ugyan, de 20% kamatra hitelezett 800 koronát, e ténynek alapján jogszerűen állapíttatott meg, hogy a vádlott a sértett fél könnyelműségének fel­használásával nyújtott hitelt, mert általános tekintettel a földhoza­dékra, a jelzett kamatnál fogva a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között szembeötlő az aránytalanság s az a körülmény, hogy oly tény, melyből a sértett fél szorultságára volna jogszerűen következtetés vonható, valónak nem fogadtatott el, nem vehető figyelembe, mert a szorultság csak az uzsorának vagylagosan felsorolt egyik ismérve. A többi esetben a sértett felek Amerikába való kivándorlás költségeire vették a hitelezést igénybe s a vádlott 20—25—26% ka­matra nyújtott nekik hitelt. Minthogy az anyagi romlás tényleges bekövetkezése az uzsorának szükségképen nem kelléke, hanem csak az, hogy a hitelezés alkalmas legyen annak előidézésére vagy foko­zására; minthogy az Amerikába való kivándorlás nem oly vállalko­zás, a mely biztos sikert igérne s a vagyoni romlás előidézésének vagy fokozásának esélyeit kizárná: v. ezekben az esetekben is a sér­tett felek könyelmüségét felhasználva, oly módon hitelezett, mely hitelezés nemcsak a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között töntet fel szembeötlő aránytalanságot, hanem az adós vagy kezes anyagi rom­lásának előidézésére vagy fokozására is alkalmas. (1905. febr. 8. ii2i. szám.) A pénz kölcsönvétele kivándorlás czéljából megállapítja a kölcsön­vevő szorultságát. 351. V. a sértett felek mindegyikének Amerikába való utazá­suk költségeinek fedezése czéljából 400 K-t adott kölcsön, a melyért

Next

/
Thumbnails
Contents