Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

Közig, bíróság általános közig, osztályának határozatai. n 17. Az általános községi tisztujitás az uj képviselőtestület közreműködésével tartandó meg. Az 1886: XXII. t.-cz. 45. §-nak azon rendelkezése, hogy a községi képviselőválasztás határnapját a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazitása és közzététele után lehet kitűzni; továbbá az 53. §. azon rendelkezése, hogy ha a képviselőválasztás a községben befejeztetett, a főszolgabíró az uj képviselőtestület megalakulása végett összehivja s egyidejűleg a tisztujitás napját is kitűzheti, nem hagy fenn kétséget a felől, hogy az általános községi tisztujitás az uj képviselőtes- ^ tület közreműködésével tartandó meg, mert ellenkező esetben nem/ i volna czéljá az 53. és 78. §-ok azon rendelkezéseinek, hogy a tiszt/ujitás csak az uj képviselőtestület megalakulását követő időre tüzt =. hető ki. Miután azonban a községi képviselőtestület a községi biró\^ nak sem kijelölésére, sem választására befolyást nem gyakorol, a ~ménnyiben a birói állásra a kijelölés joga az idézett törvény 77. §-a értelmében a tisztujitószék elnökét, a választás joga pedig a 68. §. szerint a választó közönséget illeti meg: az emiitett szabálytalanság a biróválasztás megsemmisitésére törvényes okot nem képez. Ellenben a fent kifejtett okokból a tisztujitás egyéb részeiben megsemmisítendő volt, mert a többi állásra a kijelölés nem az uj képviselőtestület virilis tagjainak, hanem az 1904. évi legtöbb adófizetőknek részvételével teljesíttetett. (Közigazgatási bíróság 2844/1905. K. sz.) 18. Az 1886: XXII. t.-cz. 53. §-ának rendelkezése szerint a képviselőválasztás befejezése és a képviselőtestület megalakulása után a tisztujitás az igazoló választmány folyamatban levő eljárására való tekintet nélkül kitűzhető lévén, az a körülmény, hogy az igazoló választmány a képviselőválasztást a tisztujitás megtartása után megsemmisítette, a tisztujitás érvényességére a törvény világos rendelkezése értelmében visszaható erővel nem birhat. (Közigazgatási bíróság 4699/1904. K. szám.) 19. A segédjegyző-választás érvényességéhez a viszonylagos szavazattöbbség is elegendő. (Közigazgatási biróság 876/1906. sz.) 20. Községi jegyzőválasztásnál a jelölésnek akkép történt kihirdetése, hogy a választók tudomására csak két jelölt jutott, eredményében azonos azzal, mintha az 1886. évi XXI. t.-cz. 77. §-ában megkívánt hármas jelölés mellőztetett volna, és a választás megsemmisítendő. (Közigazgatási biróság 5098/1904.) A szóban levő választásnál közreműködött és résztvett érdekelt felek és kihallgatott tanuk egybehangzó vallomása, illetve magának a panaszlónak kihallgatása alkalmával tett beismerése alapján megállapittatott, hogy a főszolgabíró által kijelölt három egyén közül csak B. Aladár és D. Elemér neve jutott a választók tudomására, mig a harmadik jelölt, S. Bálint neve a második jelölt D. Elemér neve után elhangzott éljenzésben és zajban nem volt hallható. — Minthogy pedig a jelölés eredményét szükségképen a választók tudomására kell hozni, mert e nélkül a jelölés egészben véve czéltalan : a jelölésnek akkép történt kihirdetése, hogy a választók