Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

ii4 Btk. 361., 365. és 367. §§. birói árverés előtt önkényüen eladta azért, mert attól tartott, hogy azok az árverésen értéken alól fognak eladatni, vádlott a végrehajtás alapjául szolgáló követelés tekintetében a végrehajtóval már csak az árverésnek meghiúsítása után egyezkedett és annak az egyezségnek a keretében az eladott tinók árát a végrehajtató követelésének kiegyenlítésére csak az árverés után fordította, a T. vádlottat a sikkasztás miatt ellene emelt vád alól felmentette, mert ugy találta, hogy vádlott akkor, a midőn a lefoglalt tinókat eladta és azokkal mint sajátjaival rendelkezett, nem volt rossz hiszemben. C.: Minthogy a Btk. 359. §-ában meghatározott cselekmény be van fejezve, mihelyt a bíróság vagy hatóság által zár alá vett dolog tulajdonosa a nála hagyott vagy reá bízott dolgot jogsértő szándékkal eladta és a bíróságok kifejlődött gyakorlata szerint az ilyen cselekedet csak akkor nem büntettetik, ha a foglaltató hitelező követelése még az árverés előtt kiegyenlittetett, vádlott pedig a lefoglalt ingók eladási árából az árverési határnap után létrejött egyezség értelmében foglaltatónak járó összeget csak az árverési határnap után fizette ki, s minthogy a lefoglalt dolgok elidegenítésétől eltiltva és e tilalom áthágásának büntetőjogi következményeire figyelmeztetve lévén, eljárása jóhiszemiinek nem tekinthető: a tábla tévesen alkalmazta a büntető törvény megfelelő rendelkezését abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett a vád tárgyát képező bűncselekmény tényálladékát megállapitja-e. (1905. jan. 5. 86. sz.) 36i. §. Bizományba vett dolgok lefoglalásakor a tulajdonos igényének be nem jelentése hűtlen kezelés. 290. V. a neki bizományba adott koporsókat a saját adósságai fejében bíróilag lefoglaltatni és elárvereztetni engedte a nélkül, hegy a lefoglaláskor a tulajdonos igényét bejelentette, vagy a tulajdonost a foglalásról értesítette volna. C.: E tény a 361. §. tényálladékának felel meg. (1905. május 25. 5132. sz.) 365- §• Idegen területen talált elejtett vad elvétele jogtalan elsajátítás. 291. R. J. v. P. M. herczeg vadászterületén egy elejtett őzet talált, azt gazdájának vissza nem adta, hanem megtartotta és eltulajdonította. C.: E cselekmény elkövetésének módjából az eltulajdonítás jogtalan volta nyilvánvaló, következéskép a vád tárgyául szolgáló tett büntetendő cselekmény (365. §.) tényálladékát megállapítja. (1905. febr. 1. 943.) 367- §• Másra engedményezett követelés elfogadása és megtartása jogtalan elsajátítás. 392. V. sértettekkel szemben fenálló követeléseit engedmé-