Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

86 Btk. 273., 275. és 276. §§. 271 • §• tsz. pedig, mint másodfokú bíróság büntető. Ítéletet is hoztak. Egyúttal a p.-i bíróság és a pécsi tsz. Ítéletei hatályon kívül helyeztetnek és vádlott felmentetik. (1904. okt. 13. 8407.) Valódiság bizonyításának megengedése a holtak ellen elkövetett rágalmazás esetében. 273. §. 249. C: A Btk. 263. §^a a törvény II. R. XVII. fejezetére vonatkozólag általánosságban rendelkezik és mi ok sem szól amellett, hogy a 273. §. esete e rendelkezés alól kivettnek volna tekintendő. A törvénynek azon elve, hogy az igazat rendszerint még szabad1 mondani és hogy a valóságot a Btk. 263. §-ának korlátai között és a 264. §. eseteinek kivételével bizonyítani lehet, a holtakra vonatkozó állításokra nézve épugy hatályos, amint a rágalmazás vagy becsületsértés egyéb eseteiben. Az esküdtbíróság tehát nem alkalmazta tévesen a Btk. 263. §-át, midőn a valóság bizonyítását ezen §. 5. pontja alapján megengedte. (1904. máj. 10. 4366.) A becsületsértés viszonzása nem büntethetőséget kizáró ok. 275. §. 250. Vádlott a Bp. 385. §. 1. c) p.-ja alapján azért jelentett semmiség! panaszt, mert az ő szóbeli sértése!, a tiszthelyettestől kapott pofonütéssel nyomban viszonoztatván: a Btk. 275. §-ához képest őt a büntetés alól fel -kellett voina menteni. C: Ez a semmiségi panasz elutasítandó volt, mert a Btk. 275. §. rendelkezése büntethetőséget kizáró okot annálfogva sem képezhet, mert eme §. rendelkezése a nyomban viszonzott becsületsértés esetében sem zárja el a birót a büntetés alkalmazásától, hanem a sértések kölcsönös beszámítását egészen a bíróságra bizza; a bíró tehát jogosa jár el akkor, ha csak egyik felet avagy egyik felet sem menti fel a büntetés alól. (1903. aug. 25. 7236.) Rágalmazás miatt előterjesztendő indítvány határidejének kezdő napja, midőn az előző eljárást a kir. ügyészség szüntette meg. (Bp. 101. §.) 276. §. 251, C: A Btk. 276. §-a a rágalmazás miatt ugyanezen törvényszakasz alapján indítandó eljárás feltételéül a megelőzőleg lefolyt bűnvádi eljárás jogerős befejezését állapítja meg; midőn tehát az indítvány előterjesztésére meghatározott három hónapi határidőt a megelőző eljárás befejezésétől rendeli számítani: ez alatt annak az eljárásnak jogerős befejezése értendő. A vádlott által sértettként előzőleg indított bűnvádi eljárást megszüntető ügyészi határozat a Btk. 276. §-ban megjelölt befejező cselekményekkel azonos joghatálylyal bir ttgyan, ámde minthogy a BP. 101. §^a 'utolsó bekezdése és az ott idézett 42. §. rendelkezése szerint a sértett eme megszüntető határozat kézhez vétele után jogosítva volt még 8 nap alatt vagy a vád képviseletét átvenni, vagy