Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
2 Választói jogosultság. 1874t^czX1U' m^r PecKs a tanároknak — miként azt maga felszólaló is felhozza — 9. §. az 1874: XXXIII. tcz. 9. §-a, nem ugy mint az ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek és gazdáknak az oklevél .bírásától, hanem a rendszerű alkalmaztatástól feltételezetten adja meg a jövedelműkre való tekintet nélkül a választói jogot; és ennélfogva a felszólalónak ama fejtegetése, mely az 1874. évi törv. keletkeztekor fennállott, melyben a tanárok jövedelmükre való tekintet nélkül választói joggal ruháztattak fel, holott akkor a tanári jelleg elnyeréséhez képesítő oklevél nem is kiyántatott, hanem a törvény értelmében való tényleges .alkalmaztatás elégségesnek tekintetett,, a középiskolai tanárnak képesítéséről szóló 1883 : XXX. tcz. IV. fejezetében foglalt rendelkezések folytán lényegesen megváltozott úgyannyira, hogy a felszólaló fejtegetései szerint eme megváltozott helyzetben az okleveles tanárok választói jogának megadása a tényleges alkalmaztatás feltételéhez épp oly kevésbbé köthető, mint az ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek vagy okleveles gazdáknál: e felszólalás keretében nem vehető figyelembe, hanem e felszólalás az érvényben fennálló idevonatkozó XXXIII. tcz. 9. §. rendelkezése értelmében volt elbírálandó. (1904. okt. 21. 71. szám.) = Hasonló határozat: 1880. nov. 20. 291. sz. Az ügyvédség gyakorlatától elmozdított ügyvéd választói jogosultsága. 3. Szegedi kiözp. vlál.: Minthogy .felszólaló a Curiának 1898. évi 636. sz. ítéletével jóváhagyott 718/898. sz. szegedi ügyvédi kamarai ítélettel az ügyvédség gyakorlásától elmozdittatott. .azt ped'ig1, hogy adófizetés alapján bírna választói jogosultsággal, mivel sem igazolta: ennélfogva aziránti felszólalása, hogy ügyvédi oklevele alapján országgyűlési képviselőválasztásra 1905. évben jogosultsággal birók névjegyzékébe felvétessék, teljesíthetőnek nem találtatott. (32/904.) C.: A központi választmány határozata hh. indokainál fogva, annyival inkább, mert felszólaló az ügyvédi rendtartás 70. §-ának 4. pontja alapján az ügyvédségtől s nemcsak annak gyakorlatától mozdittatván el, ezáltal ugyanazon törvény 34. §-ának rendelkezése szerint ügyvédi minősége megszűnt. (1904. okt. 28. 36. sz.) Más választókerületbe való felvételt csak maga a választó kérheti, de nem felszólaló harmadik egyén. A Curiához felebbezéssel csak az élhet, kinek felszólalása vagy észrevétele felett a központi választmány határozott. 33., 50. §§. 4. C.: K. Gy.-ra nézve a központi választmány határozatát kellett helybenhagyni, mivel a központi választmány hivatalos jelentése szerint a bpesti V. választó kerületi választók névjegyzékéibe fel van véve, mint hogy pedig az 1874. évi XXXIII. tcz. 38. §. szerint íelebbező csak maga kérhette volna más választókerületbe való áthelyezését, azt nevében a felszólaló nem $ikeresitheti. H. F. és N. J. érdekében használt