Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 258. §. 78 lényeges ismérve, éppen az anyakönyvbe való hamis bejegyzés ál- 254- §• tal végeztetik be, rima ez esetben azáltal történt meg, hogy a gyermek K. Mária gyermeke gyanánt jegyeztetett be ujabbi halotti anyakönyvbe. (1904. márcz. 16. 2511.) Rágalmazó tény és meggyalázó kifejezés elhatárolása. 207. Vádlott L. L. magánvádlót a belényesi közsági bíróság előtt sikkasztó 218. §. és csalónak nevezte. iC: Ebben a tényben tényállítás nem, hanem' csak az ismerhető fel, hogy a vádlott a magánvádlót meggyalázó kifejezésekkel (261. §.) (sikkasztó, csaló) illette. (1903. ápr. 22. 3569.) A 258. §-ban emiitett büntető eljárás a fegyelmi eljárást is átfoglalja. Az állított tény valótlanságának tudata nem tényeleme a rágalmazásnak 208. C: A Btk. 258. §-ának az a kifejezése: «büntető eljárás». tágabb értelemben van használva és felöleli mindazon eseteket, melyekben oly tény állíttatik, mely akár szorosan vett bűnvádi eljárás, akár az azzal rokon természetű eljárás alapja lehet. Megegyezik ezzel az állandó bírósági gyakorlat is, mely a büntető eljárás fogalma alá vonja mindazon eljárási nemeket, melyek kriminális természetű büntetésekre (például pénzbüntetésre, hivatalvesztésre) vezethetnek. Minthogy pedig a közhivatalnok elleni fegyelmi eljárás ily eredményeket vonhat maga után: az esküdtbíróság nem alkalmazta helytelenül a BP. 355. §-át, midőn a főkérd'ésbe ezt a tényelemet is felvette. Ami pedig az állított tény valótlanságának tudatát; illeti, ez nem tényeleme a Btk. 258. §-ában meghatározott cselekménynek, annak mellőzése tehát nem ütközik a BP. 355. §-ának parancsoló intézkedéseibe. (1903. szept. 29. 7991.) Hatósághoz intézett levél nem állapítja meg a rágalmazáshoz szükséges nyilvánosságot. 209. V. a kir. [pénzügyőri szakaszvezetőhöz intézett levelében V. J. pénzügyőri vigyázó ellen, hivatali kötelességeire vonatkozólag, meggyalázó kifejezést használt, igy különösen azt mondta, hogy őt 10 koronával meg akarta vesztegetni. i A 'tsz. v.-tat a Btk. 258. §-ban meghatározott, a 270. §. 2. pontja szerint hivatalból üldözendő rágalmazás vétségében találta bűnösnek: mert a bűnjeles levél egyenesen azzal a czélzattal íródott és intéződött a sértett közvetlen felebbvalójához, hogy a sértett ellen a fegyelmi eljárás meg is indíttassák, s-igy az többeknek a kezébe jusson. Bpesti T.: Tévedett a tsz., mikor azon az alapon állapította meg a Btk. 258. §-ba ütköző rágalmazáshoz megkívántató nyilvánosságot, hogy a bűnjeles levél a vádlott felebbvalójához azzal a czélzattal intéztetett: indittassék meg sértett ellen a fegyelmi eljárás és jusson is igy az többeknek a kezébe.