Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 79. §. 41 tovább tartó sérülést szenvedett. A tsz. a Btk. 310.. a T. a Btk. 301. §na 79. §. alapján ítélte el a vádlottat. G: El tényekből nyilvánvaló, hogy a tornáczán keletkezett zajra, alvásából felriad'ti vádlott azért vett .kezébe fejszét, mert vagyonát megtámadottnak tartotta s hogy a vagyona ellen intézettnek vélt jogtalan és közvetlen (megtámadást elhárítsa, midőn pedig á késő éjjeli időben a sötétben, annak tudatában,, hogy sértett udvarából már korábban eltávozott, ott tehát idegen embernek keresni valója nincsen, a magát fel nem ismertető sértettel ,talált|a magát szemben, jogosult volt az a feltevése, miként a vagyonának megtámadóját a személye ellen intézhető jogtalan ás közvetlen megtámadás véghezvitelében megelőznie s ártalmatlanná tennie szükséges, minélfogva & vádlott szándékos cselekménye jogos védelemben elkövetettnek tekintendő. (1904. deczember 22. 10,517. sz.) A vagyon védelme meggyalázó kifejezésekkel nem jogos védelem. 105. Gyulai tsz. : Vádlott főmagánvádlót tolvajnak, bitangnak nevezte; minthogy ezek a kifejezések jneggyalázók, vádlott a becsületsértés vétségében bűnösnek volt nyilvánítandó. Nem - fogadhatta! el a törvényszék a járásbíróság ítéletének azon érvelését, hogy a vádlottnak joga volt nemcsak meggyalázó kifejezések használata, hanem erőV szak alkalmazása által is megakadályozni ,azt, hogy főmagánvádló az! őj dülő-utján járjon, (mert való ugyan, hogy ja személyében vagy vagyonában közvetlenül és jogtalanul [megtámadott, a fezemélye vagy vagyona ellen intézett támadást erőszakkal is visszaverheti, fle csak oly mérvben, melyj a kifejtett támaidfáiSisial s a veszélyeztetett jogi érdekkel arányban áll, de a vádlott által Jhasznált az a módja fa támadás elhárításának, hogy a főmagánvádlót meggyalázó kifejezésekkel illette, sem czélravezetőnek, sem indokoltnak nem tekinthető. (1904. szept. 2. 4546. sz.) A szükséges védelem mértéke. 106. Vádlott apósával a tulajdoni jog tekintetében vitás rétnek használása felett összeveszvén, apósát felhívta, hogy a rétről távozzék, de mivel apósa, t«. i. a sértett fél a rétről el nem távozott, vádlott őt több ízben kővel megdobálta s ez által annak 19 nap alatt gyógyuló testi sérülést okozott. C: E tényállás ellenében vádlottnak az a védekezése, hogyi a vádbeli cselekményt jogos védelemben követte el, elfogadható alappal nemi bir, mert az a körülmény, hogy a sértett fél vádlottat egy gereblyével megütni akarta, a Btk. 79. §-a feltételeit még nem meríti ki, mert az sem a [vádlottnak vagyona ellen, sem személye ellen intézett oly közvetlen és jogtalan megtámadásnak hem tekintihető', mely a Btk. 79. §-ának rendelkezésié alá, (esnék és aimlelynek elhárítása tekintetéből a vád aüaipjláiuj szolgáló tett szükségességé indokolva volna. Az a tény u:gya,nis* hogy vádlott a sértett felet több .izbén kővel