Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

356 Magánjog. tilalomhoz kapcsolódik; s amely felérne azzal a nagy gazdasági hátránynyal, amely a szőlőfelujitás megakadályozásával jár. Ezek indokolják a kir. Ítélőtábla határozatát. Ebben a kérdésben (a tilalom feljegyzésének megengedése fölött) a kir. Ítélőtáblák ellentétes határozatokat hoztak, magának a kolozsvári kir. Ítélőtáblának első és második polgári tanácsa is eltérő határozatokat hozott és ki van zárva annak a lehetősége, hogy ez a kérdés ebben az alakjában a m. kir. ciiria elé kerülhessen, mert ha a telekkönyvi hatóság', helyet ad a kérelemnek, ugy az ügy a kir. Ítélőtábla elé sem kerül, mivel a tulajdonos maga engedvén meg a tilalom feljegyzését, nincs ki felebbezze a telekkönyvi hatóság, végzését, ha a telekkönyvi hatóság elutasító határozatát a kir. ítélőtábla megváltoztatja s helyet ad a kérelemnek, ugy a fentebbi okból nem megy fel a kir. curiára, ha pedig a kir. ítélőtábla a telekkönyvi hatóság, elutasító végzésiét helybenhagyjla, 'ugy azért nem vihető föl, mert két egybehangzó határozat ellen nincs helye további felebbezésnek a tkvi rdts. 145. §-& szerint; ennélfogva bár a kérdés elvileg a kir. Curia elé vihető: lenne s igy nem fertőzik (azok közé azi_ esetek közé, amelyekben határozattárba való fölvételnek helye van, mégis — tekintettel a fentebb mondottakra s a kérdés fontosságára — helyén valónak találta a kjr. ítélőtábla a fentebbi határozatnak1, a hlatározattárba való fölvételét. (1904. november hó 3-án. Hitelesíttetett az 1904. évi november hó 8-án tartott ülésben. 3711. sZ.) Korlátolt terhelési tilalomnak a zálogjog bekebelezésével kapcsolatosan és a zálogjog oltalmára kért telekkönyvi bejegyzése. 887. Pozsonyi T.: A zálogjog bekeblezésével együtt vagy külön a kölcsönszerződés alapján kért oly értelmű terhelési tilalom telekkönyvi feljegyzése, hogy a jelzálogi ingatlan tulajdonosa meghatározott intézettől vagy személytől jelzálogos kölcsönt a hitelező engedelme nélkül az ingatlanra fel nem vehet és különösen az a tilalom, hogy a jelzálogi ingatlanokat sem a magyar agrár- és járadékbanktól, sem az 1896. évi V. törvényczikk értelmében esetleg más intézettől felveendő s a hivatkozott törvényczikken alapuló kiváltságos természetű kölcsönnel meg nem terhelendi, helyt nem foghat és az ily feljegyzést czélzó kérelem elutasítandó.* Indokok: Az elrendelni kért fjeljegyzés az adós ingatlanára vonatkozó korlátolt terhelési tilalmat foglal magában; terhelési tilalom pedig a kir. Curiának 74. sz. teljes ülési döntvénye szerint általában nem állapitható meg. feltétlenül magánokirat által, hanem csak az anyagi jogszabályokban gyökeredző korlátok közt, melyek közé az is tartozik, hogy a terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be, mivel a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megállapításával létesülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. * Lásd a határozatra nézve az igazságügym. 1905. évi T. 25—54. számú közleményét (Igazs. Közi. XIV. 344. I)