Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
Közigazg. bíróság pénzügyi határozatai. 23 nyűg- és kegydij egységes adó alá , eső jövedelemnek veendő, ami egyéb- jj^etí adó ként a törvénynek — éppen a panasz érvelésével ellenkezően — szelleméből is következik, mert a IV. osztályú keresetadó iokozatos — progressivjellegü, ennek lényegével pedig ellenkeznék, ahogy az az adózó, ki fizetését két helyről élvezi, jóval kevesebb aoíóval terheltessék meg, mint az, ki ugyanazt az összegű fizetést egyetlen helyről hízza. A panaszos által kifejtett azok a látszólagos akadályok, melyek az ad'ó alá eső jövedelmek bevallásánál az adónak levonásánál stb. felmerülnek, melyeknek elhárítása, a két nyilvános számadásra kötelezett vállalat bevallásainak egységes adó alá vonása egyébként is csak a pénzügyi közegek éberségét igényli, nem tekinthetők olyan körülményeknek, melyek az adónak cum'ulativ alapon való megadóztatását, vagyis az cum'ulativ megadóztatás jogosságát kizárnák. (14088/903. P. szám.) Körorvos szabályrendeletileg élvezett látogatási dijaiból eredő jövedelmének adója. 62. Kb.: Az 1875: XXIX. t-m. 29. §ának határozott rendelkezése szerint a körorvosok ebben a minőségükben húzott minden illetményük után a 26. §. rendeletei szerint adóznak és igy panaszos körorvosi minőségében szabályrendeletileg élvezett látogatási dijai után is IV. oszt. kereseti adóval rovandó meg. (12960/903. P. sz.) Általános jövedelemi pótadó jelzálogintézet által oly jelzálogkötvénynyel terhelt megvett ingatlan után, melynek alapján záloglevelet bocsátott ki. 63. Kb.: Ha valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölcsönnel ^ jövedelmi potado. (terhelt ingatlafeit vesz meg biroa árverésen, amelynek alapján (zálogleveleket bocsátott ki, a jelzálogkölcsön egy évi bekebelezett kamatának 10%1-a az .ingatlan általános jövedelmi pótadójából levonandó. Indokok: Az 1883. XLVI. törvényczikk 13. §-a értelmében a föld- és bázbirtoknak törvény szerint kiszámított általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön egy évi 'kamatainak 10%-a, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve. A törvény eszerint két feltételhez köti a kamatok beszár mitását, jelesül, hogy a tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön álljon fenn, másodszor, hogy a tőkével kamatok is legyenek bekebelezve. A kérdés tehát az, hogy azokban az esetekben, midőn valamely jelzálogintézet oly jelzálogkölcsönnel terhelt ingatlant vesz meg birói árverésen, amelynek álapján zálogleveleket bocsátott ki, fennállanak-e továbbra is a kamatok beszámításának a törvényben megállapított előfeltételei?
