Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

126 Btk. 379. §. és 331. §. 2. p. 379. §. £ E tett a Btk. 379. §-ába ütköző csalás összes alkatelemeit magában foglalja s vádlottnak külön külön alkatalhatározáson alapfaló és külön időkben véghezvitt tettei három rendbeli büntetendő cselekmény tényálladékát képezik. (1902. okt. 20. 9073.) Uzsora és avval összefüggő csalás anyagi halmazat393. F. H. vádlott egy kisgazdának 8 korona tartozására oly kikötés mellett adott fizetési halasztást, hogy ez a 15 év előttről fenmaradt 8 korona kamat helyett neki 5 év múlva 50 koronát fizessen s addig kamat fejében félholdnyi ingatlanát használatra átengedje. C: E tett a* Btk. 379. §jába ütköző csalás összes alkatelemleit) vétségének tényálladékát alkotja; melyre nézve a hitelezési viszony tartalmától a feljelentésig a büntethetőség el nem enyészett. Tévesek és önmaguknak ellenmondók az alsófoku bírósági Ítéletnek azok a jogi megállapításai, miként agy az uzsora, mint a magánokirathamisitás tényállásában szereplő Ugyanaz az egy tett, hogy a sértett fél az adásvevési szerződés aláírásánál megtévesztetett, az Uzsora tényálladékában színlelésnek, vagyis minősítő körülménynek, a magánokirathamisitás tényálladékában pedig hamisításnak, vagyis alkotó elemnek vétetett, ekként kétszeresen beszámítás tárgyává tétetett; holott színlelés alatt oly ügylet értendő, a melynek létesítéséhez a szerződő felek mindkét részről harmadik személy félrevezetése czéljából hozzájárultak;; az egyik szerződő félnek az okirat aláírásánál történt megtévesztése pedig nem hamisításnak, hanem csalás megállapitásának szolgálhat alapjául. Minthogy pedig ebben az esetben a ténymegállapításból kitűnik, hogy F. H. vádlott és sértett nem az uzsora leplezésére sEOlgáló színlelt adásvételt kötöttek, hanem az írásbeli szerződés a felek megegyezésétől eltérően szerkesztetett akként, hogy sértett az ingatlanát a vádlottnak örökáron eladja s eme körülmény elhallgatása mellett hamis előadással biratott rá sértett a szerződés aláírására: F. H. vádlottnak ez az eljárása nem foglalható az 1883. évi XXV. t.-cz. 2. §. alá, hanem ez a tett mindkét vádlottra nézve az uzsorától különálló, jelesen a csalás vétségének tényálladékát alkotja meg, emiatt azonban vádlottak a közbenjött elévülés miatt nem büntethetők. (1904. deczember 13-án, 10238.) /Meghatalmazott és magánhivatalnok által elkövetett csalás. 381. §. 2. p. 394. Vádlott hányadjutalék mellett azzal bízatott meg, hogy W. czé& nevében Magyarországban a neki átadott mintagyüjtemény felmutatása mellett megrendeléseket gyűjtsön, azonban a megbízó-levélben, illetve szerződésben a vádlott ténykedésének a czéget lekötelező ereje nem foglaltatik. Vádlott több vidéki városból legalább 8 drb. hamis aláírással ellátott és 5 Idr. általa irt és valótlan tartalmú árurendelési lapnak bekü'dése által a czéget tévedésbe ejtette a végből, hogy magának árurendelők hiányában is a kapott előlegen felül további előleget kieszközölhessen, mi által a czéget 130 kor. erejéig tényleg megkárosította.