Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 359. §. 117 tásilag lefoglalt asztal bocsáttatott árverés alá, ez esetben sem képezhetne büntetendő cselekményt Seh. Gy.-né vádlottnak az a tette, hogy a lefoglalt asztal árverés előtt eladta, mert a lefoglalt tárgynak más tárgygyal való helyettesítése az 1881 :LX. t.-czikk 106. §-a által megengedett jogon alapszik és a végrehajtató fél ebbe a helyettesítésbe beleegyezett, amennyiben az ellen az árverés foganatosítása alkalmával kifogást nem tett. (1903. május 27. 4881. sz.) 3C7. Vádlott a nála foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt ingók közül némelyeket a foglalás után közel 9 évre kitűzött árverés alól elvonta, azokat a bírósági kiküldött előtt eltagadta. C: Minthogy a Btk. 359., illetőleg a 355. §-nak 2. bekezdése szerint a vádbeli sikkasztás is csak akkor követtetik el, ha a zár alá vett dolog tulajdonosa a reábízott azon dolgot elidegeníti, elhasználja, a visszakövetelésre jogosított előtt eltagadja, vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik, a bírósági végrehajtó pedig nem tekinthető visszakövetelésre jogosított olyan személynek, minőről az idézett szakaszban említés tétetik. A fent felsorolt tények nem merítik ki a Btk. 359. §-a alá eső bűncselekménynek ismérveit. (1903. jun. 17. 5556. sz.) 368. C: Minthogy panaszos zárgondnok beismerte, hogy S. J. vádlott az általa hazabordott gabonát vetőmagnak használta fel, vetőmag adására pedig a panaszos fél mint zárgondnok kötelezve volt, ezáltal tehát a végrehajtató fél sem szenvedett kárt; ily körülmények között S. J. vádlott ellen büntetendő cselekmény (Btk. 359. §.) fenn nem forog. (Í903. június 17. 5576. sz.) 369. Vádlott a T. B. ellen K. G. javára bíróilag lefoglalt takarmányból H. J. zárgondnok tiltakozása daczára mintegy másfél szekér takarmányt 12 korona .értékben elszállított és azt eladta. Az eladott takarmány a vádlott ólának padlására volt felrakva. C: E tényekből az a következtetés vonható le, hogy az árverés nem kiséreltetett meg; minthogy pedig vádlott a tartozását, melynek kielégítése végett ellene végrehajtás vezettetett, az árverés megkezdéséig még mindig kifizetheti, sőt az 1881 :LX. t.-cz. 106. §-a értelmében az összeírt ingóság helyett más ingóságokat is bocsáthat árverés alá s különben is vádlott a lefoglalt takarmánynak csak egy részét adta el, az árverés. megkísérlése előtt vádlott ellen a Btk. 359. §-ába ütköző sikkasztásnak tekintett vétség tényálladéka nem állapitható meg. (1903. decz. 15. 10,128. sz.) Végrehajtási sikkasztás tettese. 370. C. (Je. é. 128.): A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás tettese csak a „végrehajtást szenvedett lehet. Megsértette tehát a törvényt a nagyszécsényi járásbíróság1 annyiban .amennyiben B. J. vádlottat annak megállapítása mellett, hogy az \