Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

114 Btk. 355. §., 358. §. ut. bek. 1 §• Másrészt azonban V. D. sem vádolható sikkasztás vétségével; mert ő az óvadékösszeget tényleg át nem vette. (1904. szeptember 13. 7611. sz.) Üyvéd által beszedett pénz visszatartása. Fölmentés. 359. Vádlott a T. által azon alapon mondatott ki bűnösnek, mert mini; ügyvéd a kezeihez megbízói, illetve ezek örökösei javára befolyt pénzösszegek egy részét az örökösökkel szemben, erre való felhatalmazás nélkül, visszatartotta, mely összeg 2723 kor.-t tett ki. C: A T. ama kijelentése, hogy a vádlott ezen összeggel, mint sajátjával rendelkezett s azt ily módon jogtalanul eltulajdonította, nem ténymegállapítás, hanem jógi következtetés, melynek alapijául as a ténymegállapítás szolgál, hogy az ügyvédi rendtartás értelmében lefolytatott panaszos ügyben a sértettek részére végrehajtás terhével kifizetendőnek megállapított 2723 koronát a vádlott a kiszabott 15 napi teljesítési határidőben sem fizette ki, hanem azt az ellene folyamatba tetli fegyelmi, majd bűnvádi eljárás daczára is jogosulatlanul visszatartván, arra nézve a jogosultak csakis az ellene vezetett kielégítési végrehajtás során, már közvetlen az elsőbirósági büntető Ítélet meghozatala alőtt nyerteK kielégítést. Ámde miután a polgári eljárásban hozott jogerős határozatban bíróilag megállapittatott, hogy nincs adat arra, hogy az összeg átadását a megbízók az örökösök által polgári uton emelt panaszt megelőzőleg a megbízottól kívánták volna, az pedig, hogy a vádlott a behajtásról az ügyvéd feleit értesítette, nem vitás attól kezdve, midőn a polgári eljárás folyamatba tétetett, a 2723 koronát jogosulatlanul tartotta vissza: a sikkasztás tényálladéikának megállapítására — magában véve — még elég alapot nem nyújt, mert az ügyvédi rendtartás 48. §-ának 2. bekezdése szerint ha az ügyvéd a pénzt más czélra fordította, amennyiben, Sikkasztás megállapítható nem lenne, fegyelmileg fenyítendő s csak maga a jogosulatlan visszatartás, egyéb terhelő körülmények hiányában csak fegyelmileg fenyítendő: ezek szerint vádlott, ki vagyonos ember s a polgári uton hozott maraszitalp határozat végrehajtása folytán megbízói örököseinek a pénzt megfizette, csupán a pénznek mindaddig, míg arra bíróilag nem kényszeríttetett, vélt követelése fejében makacs visszatartása miatt mondatván ki a sikkasztásban bűnösnek, a vád alól fölmentendő volt. (1904. okt. 4. 8143.) Postakocsis által a reábízott szállítmányon magánszemélyek kárára elkövetett sikkasztás hivatalból üldözendő. ut bek 360. M. A. postakocsis a reábízott postai szállítmányok tartalmának egy részét elsikkasztván, e miatt az ö.-i járásbíróság előtt felelősségre vonatott. A kérdéses posta magánvállalat lévén, vádlottat a kincstárral szemben felelős .postamester által a szállítással megbízott S. S. vállalkozó alkalmazta. A kocsis tehát ennek, ez viszont a postamesternek volt felelős. A szállítmányok eltulajdonítása által kárt szenvedett egyének vádlott megbüntetését