Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 333. §. 101 saját tulajdonát képező dologgal szabadon, rendelkezhetett, következően 333. §. a vád alapjául szolgáld az a tette, hogy vádlott a vasúti elszállításra szánt iés leméretett kukóriczából a két fél zsák kukoriczát a saját raktárába visszavitette, alapot szolgáltat ugyan arra, hogy a fuvarlevél ennek hiányával állittassék ki részlére, azonban büntetendő cselekménynek (Btk. 333. §.) a tényálladékát nem állapítja meg. (1903. decz. 2. 9696. sz.) 306. Vádlott édesapja tulajdonát képező hét félvékányi búzát 0. T.-től kinél az megőrzés végett le volt téve, elkérte, elvitte és elhasználta. Ebből a T. árat a jogi következtetést vonta le, hogy a buza nem a tulajdonos, hanem 0. T. birlalatában volt, miután pedig ez a buza elvitelébe beleegyezett, vádlottnak emiitett cselekménye lopást nem képezhet. 0. T. indítványára üldözhető csalást állapított meg. C: Tekintve, hogy a buza osak megőrzés végett adatott át 0. T.-nek, és semmi adat sincs megállapítva arra nézve, hogy sértett a buza birtokáról vagy csak birlalatáról is lemondott volna, tekintve továbbá, hogy a tulajdonos a megőrzés végett átadott buza birtoklását és birlalatát megbízottja utján folytatólag1 is gyakorolta s a megbízott a megbízó jogait képviseli, ennélfogva, minthogy a vádlott a búzát apja tudta és beleegyezése nélkül .vitte el, a cselekmény annál is inkább lopást képez, mert a Btk. 333. §-a szerint ennek nem alkotó feltétele, hogy az ingó dolog közvetlenül a tulajdonos birtokából vétessék el. (1904. február 17. 1437. sz.) 307. A Turul czipőgyár részére a temesvári állomásra czipőárukat tartalmazó 17 láda szállítmány 'érkezett, ezeket F. J. vádlott, mint raktárnok vette át, majd pedig a Turul czipőgyárnak az áruk átvétele végett jelentkezett alkalmazottja részére egynek híján a ládákat kiszolgáltatta, miután az alkalmazott mind a 17 láda átvételét elismerte. Ezt a visszamaradt ládát I. r. vádlott eladta K. J. vádlottnak. A temesvári T. F. J.-t sikkasztásban találta bűnösnek. C: Az előadott tény szerint a «Turul czipőgyár» képviselője az egész szállítmány átvétele végett jelentkezett és az átvételkor mind a 17 ládáról írásbeli elismervényt adván: a tévedésből visszamaradt láda is, melyről F. J. vádlott tudta, hogy kinek a tulajdonát képezi s hogy tévedésből maradt ott vissza, az átvevő gyár birtokába átmentnek tekintendő. E tény alapján pedig a törvény értelmében az állapítandó meg, hogy F. J. vádlott akkor, amikor a visszamaradt ládát K. J.-nak eladta, azt a Turul czipőgyár birtokából, annak beleegyezése nélkül azon czélból vette el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa; ennélfogva F. J. vádlottnak ez a cselekménye a Btk. 333. §-ában meghatározott lopás. (1904. szept 21. 7786.) 308. Vádlott, ki csak tlkkvi tulajdonos, sértett földjéről, melynek birtokába ez sommás visszahelyezés utján jutott, a lekaszált sarjút 30 korona értékben elvitte.