Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

98 Btk. 323. és 327. §§. 323. §. hogy ablakait ő verte be, karon ragadták, a szomszéd -udvarba hurczolták, ahol őt azzal fenyegették, hogy a sertésólba becsukják s reggelig ott tartják, ha magát meg nem nevezi, hogy továbbá őt mintegy Vi óráig az elzárt 'udvarban tartották és csak B. I.-né lakásadónője közbenjárására eresztették szabadon, a Btk. 323. §-ába ütköző büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. (1903. decz. 15. 10114. sz.) 293. lC.: Azok a tények, hogy a szövetkezet közgyűlésén, melyen K. S. magánvádló, mint a szövetkezet elnöke elnökölt, a vádlottak az elnöki asztalt körülfogva tartották és K. S.-t személyes szabadságától délfután 2 órától körülbelül 4 óráig oly módon megfosztották, hogy kijelentették, hogy mindaddig, mig az elnöki állásáról le nem mond, őt haza nem eresztik és addig tényleg a szövetkezet helyiségéből való távozásban megakadályozták, figyelemmel a Btk. 323. §-ára, bűncselekmény tényálladékát kimerítik. (1904. szept. 27. 7933.) 294. Vádlott F. E. végrehajtót akkor, midőn ez vádlottnak lakásán a szobában végrehajtást foganatosított és a jegyzőkönyv felvételével volt elfoglalva, a szobába bezárta, ahonnét 8—10 perez múlva eresztette ki. C: E tények, tekintettel a Btk. 323. §-<ára, büntetendő cselekmény tényálladékát kimerítik. (1904. jan. 13. 329.) Személyes szabadság megsértése testi sértéssel és sanyargatással. 323. §. 295. B. J. vádlott F. L.-nét házához hivatta és ott azt a szoba ajtajának 3. bek. bezárásával hosszabb ideig fogva tartotta és akként bántalmazta, hogy ez 8 napon aluli gyógytartamot igénylő sérülést szenvedett. C: E tett iá, Btk. 323. §. 3. bek. alá eső Bűncselekmény tényálladékát foglalja magában. (1904. jan. 26. 730.) 323. §. 296. C.: N. L. irányában akkor, midőn vádlottak őt ak özségut. bek. házára való menetelre kényszeritették, P. I. vádlott részéről csak kisebb tettlegesség alkalmaztatott; ez pedig1 nem tekinthető, oly erőszaknak vagy sanyargatásnak, mely a Btk. 323. §-ának ut. bek.-ben foglalt büntetési tétel alkalmazását indokolná. (1903. d'ecz. 2. 9707.) Eldobott levél birtokbavétele és elolvasása. Fölmentés. 327. §. 297. G.: A Btk. 327. §-»nak 1. pontja szerint a levéltitok megsértése vétségének' legfőbb alkateleme a birtokba helyezésre irányuló törekvés, vagyis azon szándékban nyilvánul, hog^ igy a levelet tartalmának megtudása vagy hasonló czélból másnak átadhatása végett megszerezhesse. 1 Minthogy pedig a fenforgó esetben a törvényszék tónymegállapitásából az tűnik ki, hogy B. J. a bűnjelként csatolt levelet mint