Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog". Özvegyi jog. 79 javára csak a kert fele részének használatát lehetett megítélni. (M. k. C. 1904. évi márczhis 2-án 4107.) 215. Az özvegyi jog nem foglalja magában azt, hogy az özvegyet minden körülmények között a férjjel minden javaiban a haszonélvezeti jog megillesse, az függ attól, hogy a férj elhunyta után az özvegyi jog az özvegy és az örökösök között miként szabályoztatik, a szabályozás módját pedig, a hol gyermekek maradtak, az 1840: VIII. t.-cz. 17. és 18. §§-ai irják elő. (M. k. C. 1904 szeptember 22-én I. (í. 161.) 216. Az örökhagyó özvegye, a ki a végrendelet hatálytalanításával közszerzemény és özvegyi jog czimén kíván az örökösökkel szemében jogokat érvényesíteni, az örököshöz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem olyan érdekelt fél, a kinek a családi jogban gyökerező igényei az osztály megtételénél és a hagyaték átadásánál figyelmen kivül nem hagyhatók, a kire nézve tehát a perreutasitó határozat meghozatalánál az idézett törvény 84. és következő szakaszai szolgálnak irányadóul. Az 1894. évi XVI. t.-cz. 70. §-a értelmében csak abban az esetben van helye perreutasitásnak, ha az örökhagyó tulajdonául bejegyzett ingatlanra vonatkozólag harmadik személy, mint tényleges birtokos hoz fel az 1892. évi XXIX. t.-czikkben meghatározott esetekben perenkivül is érvényesithető tulajdoni igényt; minthogy tehát az örökhagyó özvegye, a ki a végrendelet hatálytalanításával közszerzemény és özvegyi jog czimén kiván az örökösökkel szemben jogokat érvényesíteni, az örökösökhöz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem olyan érdekelt fél, a kinek a családi jogban gyökerező igényei az osztály megtételénél és a hagyaték átadásánál figyelmen kivül nem hagyhatók, a kire nézve tehát a perreutasitó határozat meghozatalánál az idézett törvény 84. és következő szakaszai szolgálnak irányadóul; a másodbiróság végzésében foglalt vonatkozó rendelkezést meg kellett változtatni és az elsöbiróságnak az idézett törvény 85. ^j-ára alapított rendelkezését kellett helybenhagyni. (Curia 1904 április 28-án 8543/1903. P.) 217. Az özvegyi jog abból áll, hogy az özvegy nőt elhalt férje vagyonából lakás, tartás és ellátás, esetleg kiházasitás illeti meg, de a dolog természeténél fogva az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik; az özvegyi jog kielégítésének alapja tehát az örökhagyó férj tiszta hagyatéka vagyis az a vagyonérték, a mi az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad; ebből pedig jogilag következik, hogy ha az özvegy nő özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki és ez által az örök-