Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

7° A [agán jog. 206. Ha és a mennyiben a nő férjének hibáján kivül a házasságot nem folytatja és igy a házastársi kötelességeinek nem felel meg, a házassági viszonyból származó jogokra, tehát az özvegyi jogra nem tarthat igényt. A ki r. tál) la: A törvényes házassági viszonyból eredő minden jognak és e között az özvegyi jognak is alapja a házastársak életközössége, a házastársi kötelességek teljesítése, a miből folyik, hogy ha és a mennyiben a nő férjének hibáján kivül a házasságot nem folytatja és igy házastársi kötelességeinek nem felel meg, a házassági viszonyból származó jogokra, tehát az özvegyi jogra nem tarthat igényt. Már pedig jelen esetben maga felperes sem vonta kétségbe, de a tannk által is bizonyítva van, hogy a felperes a házasságnak megkötését követő 5. napon férjét elhagyta, az életközösséget a térj többszöri kérése daczára többé vissza nem állította, férjét durván elntasitgatta s el is verte, azt pedig, hogy az elhagyásra a férj szolgáltatott volna okot, felperes határozottan maga sem állította, sőt a tannk vallomásából megállapítható, hogy az elhagvás a férj Inkáján kivül történt, miért is a kereset elntasitandó volt. A m. k i r. C'uria: A kir. tábla ítélete indokai alapján helybenhagyatik. (1904 február 24. 4371/903. sz. a.) 207. Az elhalt férj vagyonát még életében elajándékozta, a miért az özvegy özvegvi jogán nem az átruházott ingatlanok haszonélvezetét, mely már az ajándékozás következtében alpereseket illeti, hanem elhalt férje társadalmi állásának és vagyonának megfelelő lakás és tartáshoz szükséges összeg megfizetését követelheti. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 november 8. 8042/903. sz. a.) 208. Az özvegy által a hagyatéki vagyonba eszközölt befektetések és hozománv czimén követelt összegek és ezek kamatai megfizetésére az örökösök mindaddig, mig a nekik odaítélt hagyatéki vagyont özvegyi jogánál fogva birtokában tartja és haszonélvezi, nem kötelezhetők, mert az özvegyi haszonélvezet megszűntét megelőző fizetés esetén alperes a megtérítendő tőke élvezete által olyan előnyhoz jutna, melyben a felperesek őt részesíteni nem tartoznak. Azt azonban, hogy a megítélt viszontkereseti tőke a felpereseknek odaítélt hagyatéki ingatlanokon bizíosittassék, alperes jogosan követelhetvén, ezt a biztosítást elrendelni kellett. (Curia 1904 november 22. 4540/903. sz. a.) 209. Az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik, mert az özvegyi jog kielégítésének alapja az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, a mi az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad, s így ha az özvegy özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, a mennyiben ezáltal az