Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Házassági törvény. Ideiglenes nőtartás. 39 férjnek az ideiglenes tartás iránti kötelezettsége megszűnik; és ekkor már a nőt a tartás helyett férje után az özvegyi jog illeti meg. (Curia 1904 június 9. I. G. 30/904. sz. a.) 113. Felperes a közte és alperes között fennállott együttélés tartama alatt egy más férfiúval több izben karonfogva sétált, ezt ugy a kertben, mint az utczán megtette, — ugyanannak a férfiúnak legénylakásán több izben megjelent, ott sokszor egy óra, majd másfél óra hosszáig tartózkodott, mely idő alatt a szobában kettőjükön kivül senki sem volt jelen. Felperesnek mint férjes nőnek ez a magaviselete olyan jogi beszámitás alá esik, hogy ha annak következtében a férje durva bánásmóddal illette is, ez nem jogositja fel felperest a házassági együttélés megszakitására, és arra, hogy ezen az alapon külön eltartásdijat követelhessen. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi február hó 6. I. G. 545/1903. sz.) 114. Abban az esetben, ha az ideiglenes nőtartás a peres felek társadalmi állásának s vagyoni viszonyainak mérlegelésével itéletileg állapittatik meg, a nő nincs elzárva attól, hogy a törvényes feltételek fenforgása mellett a megállapitott tartásdij felemelését utóbb keresetileg érvényesíthesse; olyan esetben azonban, midőn egy előző perben az elváltán élő házasfelek közös akarattal, kölcsönös beleegyezéssel az ideiglenes nőtartás összegét biróság előtt kötött egyezséggel határozták meg, a nő nincsen jogositva arra, hogy az ekképp egyezségileg megállapitott tratásdij felemelését kérhesse. (Curia 1904 április 16. I. G. 701/903. sz. a.) 115. Abban az esetben, ha a házassági per bírósága az ideiglenes nőtartás iránti per megindítása előtt vagy annak folyamában a házassági kötelék felbontása felett jogérvényesen határozott és a házassági köteléket egyedül a nő hibájából bontotta fel, az ideiglenes nőtartás iránt inditott perben az a kérdés, hogy a különélésre a házasfelek melyikének magatartása szolgáltatott okot, többé jogi megbirálás alá nem vonható, hanem az a jogi álláspont, melyre a házassági per birósága helyezkedett, az ideiglenes nőtartás iránti perben irányadó. (Curia 1904 okt. 15. G. 238.) 116. Általánosan eflogadott jogszabály az, hogy a minden jogos indok nélkül különváltan élő nő is jogosult férjétől tartásdijat követelni attól az időtől fogva, midőn a nő az életközösség visszaállítása iránt a lépéseket a maga részéről megtette, hacsak a férj nem bizonyítja, hogy a neje oly magaviseletet tanúsított, melynél fogva visszafogadását megtagadni jogosult. (A ni. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi márczius hó 14. G. 618/1903. sz.) 117. A férj, szüleivel szemben is, köteles nejét sértések és bántalmazások ellen megvédeni, s ha ezt a férj nem teszi meg, ugy ez a
