Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére. 37! i rendi tárgyaláson azzal a kifogással is előállottak, hogy a csatolt váltók közül a 1500 frtos váltó, mely az orosházi és kunszentmártoni kir. járásbíróság telekkönyvi hatóságánál kielégítésre soroztatott, jogellenesen történt, mert ennek a váltónak meghosszabbításaként állíttattak ki az I. és III. a. 7500—7500 frtos váltók, a II. a. váltókra ott sorozott összeg tehát az I. és TIT. a. váltókra számítandó be. Ennek a kifogásnak lényege az, hogy az I—ITT. a. váltók a II. a. váltó kicserélésére állíttatván ki, az I. és TIT. a. váltón alapuló követelések a II. a váltón alapuló követeléssel azonosak. Kifogásolóknak azonban ez a kifogásuk a kielégítési sorrend megállapításánál a D. követelésére nézve figyelembe nem vehető, mert a t—nak I. a. váltón alapuló követelése erejéig K. 1 .-né marasztalva lévén, a váltók azonosságának kiderítése és ebből folyólag a követelés fen nem állásának peruton megállapítása el nem rendelhető, mivel a marasztalt) határozaton alapuló követelésre nézve az I88T : LX. t.-cz. 197. §. 3 ik bekezdése szerint csak az a kifogás vehető figyelembe, mely valószínűsíti azt, hogy a marasztaló határozat kelte után felmerült ténykörülmények által a követelés egészben vagy részben megszűnt; mert e szerint a kifogásolók kifogása az idézett törvényhely rendelkezése alá nem esvén, ha még az valószínűsítve volna is, a feltételes sorozás alapjául nem szolgálhat. (Curia 1904 szeptember 22. 2370. 1904. sz. a.) 1020. Mint általános jogszabály az ingókra vezetett végrehajtási eljárás alkalmával is irányadó az, hogy valamely kincstári követelés fenállása és ennek összege tekintetében az erre illetékes pénzügyi hatóság határozata a döntő. Ennélfogva arra figyelemmel, hogy végrehajtató felek a sorozni kért kincstári követelés ellenében egyedül azt a kifogást hozták fel, hogy az már kifizettetett, minthogy azonban a 6. alatt bemutatott számlakivonat azt a körülményt, hogy e követelés kifizettetett volna, nem bizonyítja, sőt az ujabban 7. alatt becsatolt számlakivonat szerint is a kincstárnak ez összeget meghaladó mennyiségű Követelése fenállónak mutatkozik, a kifogás annál kevésbbé jöhetett figyelembe, mert az ugyancsak bemutatott zálogolási és becslési jegyzőkönyv szerint a végrehajtási összeírás a kincstár részéről az itt érvényesített 292 korona 97 fillér összeget szintén meghaladó követelés erejéig előzőleg teljesíttetett, ezen okból stb. (Curia 1904 marczius 4. 8024/1903. sz. a.) Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére. 208—222. §§. 1021. A zárlati kezelés alatt álló háznak tulajdonosa csak az összes végrehajtási joggal biró hitelezők beleegyezésével élvezhet ingyenes lakást. (Budapesti tábla 1904 szeptember 6. 6836.)