Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
344 Sommás eljárás. 185. §. 921. Ha a felülvizsgálati kérelem csak az Ítélet feloldására irányul, oly panaszok, amelyek esetleg az itélet megváltoztatására vezethetnének, tekintetbe nem vehetők. (Curia 1904 szeptember 20. I. G. 165/1904. sz. a.) 922. Az a körülmény, hogy valakire egy másiknak cselekménye folytán kár háramlik, magában véve nem jog-, hanem egyszerű ténykérdés, a kár tehát nem is jogezim-, hanem tényalap. A jogkérdést az képezi, létezik-e oly polgári jogi alap, mely kártéritési kötelezettséget polgárjogilag megállapit. A kár tényleges fennforgásának és számszerű megállapításának kérdése mindig csak másodlagosan döntendö el és elbírálás tárgyát csak az esetben fogja képezni, ha előzetesen megállapítható oly jogalap, mely annak megtérítésére kötelez. Ha tehát olyan polgári bíróság által elbírálható jogalap nem létezik, polgári bíróság előtti keresetnek sem lehet helye, ilyenre alapot a kárkérdés mint másodlagos ténykérdés magában véve nem képezhetvén, a hatáskör szempontjából döntő csak az elbírálandó jog lehet. (Curia 1904 augusztus 1. 6852/1904.) 923. Az, hogy közelebbről mi az az érdek, aminek biztosítására a kötbér kiköttetett, és hogy ehhez az érdekhez mérten a szerződésileg megállapított kötbér aránytalanul magas, és ha igen, a megfelelően mérséklendő kötbér összegileg mit tesz ki, ténykérdés. (Curia KJ04 szeptember 20. G. 143.) Azonos G. 703/1904. 924. Annak megállapítása, hogy a felek bizonyos tényeinek van-e jogalkotó vagy jogmegszüntető hatálya, vagyis, hogy azok által bizonyos szerződés létesittetett-e, vagy pedig bizonyos fennálló szerződéses megállapodás megszünt-e vagy sem? a jogkérdések keretébe tartozik, valamely jogigényről való elállásról, vagy jogról való lemondásról csak ott lehet szó, ahol az erre irányuló akarat vagy világos szavakkal kifejeztetett, vagy minden kétséget kizáró tényekből következtethető. (Curia 1904 május 14. G. 765/1903.) 925. Az, hogy valamelyik fél a perben mit ismert be, ténykérdés. (Curia 1904 május 18. G. 772/1903.) 926. A felebbezési bíróságnak az a jogi kijelentése, hogy a felperes leánya feslett életét azért nem találta megállapíthatónak, mert a tanuk nem bizonyítják, hogy felperes leánya testét áruba bocsátva a közösülést dijázásért üzletszerűen folytatta volna, nem meríti ki a feslett élet fogalmát, mert ezen meghatározáson felül az erkölcsi sülvedés oly foka, mely a feslett élet folytatását megállapítja, sok más egvéb tényben is nyilvánulhat és különben a feslett élet fogalma nem ténykérdés, hanem a jogkérdés körébe tartozik. (Curia 1904 szeptember 16. 1. G. 156/1904. sz. a.)