Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

326 Polgári perrendtartás. rendelkezéseket csak a véghatározati jelleggel biró végzéseket illetően állapit meg; a másodbiróságnak neheztelt végzése pedig, tekintettel arra, hogy azzal a másodbiróság kiegészitő eljárást rendelt és az elsőbiróságot ennek eredményéhez képest az ügy érdemében való uj határozat hozatalára utasította, véghatározatnak nem tekinthető : ennélfogva kétségtelen, miszerint az a kérdés; hogy a másodbiróság neheztelt végzése ellen felfolyamodásnak van-e helye? az általános perrendtartás vonatkozó szabályai szerint bírálandó elr amelyek szerint pedig a másodbirósági végzések ellen további felfolyamodásnak csak az 1881: LIV. t.-cz. 59. §-ában felsorolt esetekben van helye, amely esetekben ezúttal egyike sem forogván fenn, a felfolyamodás, mint a törvény által kizárt, hivatalból visszautasítandó volt. (1904 jul. 25-én 1025. sz.) 856. Az elsőbiróságnak az a határozata, melylyel a beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyv érdemleges elintézés előtt a közgyűlés megtartása helyének kitüntetése végett visszaadatott, nem véghatározat, hanem közbenszóló határozat lévén: az ellene a kereskedelmi eljárást szabályozó rendelet 39. §-a értelmében külön felfolyamodásnak helye nincs. (Budapesti tábla 1904 november 8. 2857/1904. sz. a.) 857. A czégbiztos nincs jogosítva a törvényszéktől a czégbejegyzésre vonatkozó eredeti iratok beküldését kivánni, mert az alapszabályok a nyilvánkönyv jellegével biró szövetkezeti okmánytárban őriztetnek és igy nem engedhető meg, hogy azok a nyilvánosság elől — habár csak csekély időre is — elvonassanak, és mert a törvényszék által kezelt okmánytár megbízhatósága is megkívánja, hogy az iratok a törvényszéknél mindenkor rendelkezésre álljanak és hozzáférhetők legyenek és mert a czégbiztosnak a 26,922/75. sz. a. kibocsátott kormányhatósági rendelet 20. §-án alapuló azt a jogát, hogy részére az okmánytárban őrzött alapszabályok hivatalos másolatban kiadassanak. (Budapesti tábla 1904 január 7-én. 3756/1903.) 858. A kir. ítélőtáblának azon végzése, melylyel kiegészitő eljárást rendelt és az első bíróságot ennek eredményéhez képest az ügy érdemében való uj határozat hozatalára utasította, véghatározatnak nem tekinthető, s ellene a kereskedelmi eljárás 2. §-a értelmében felfolyamodásnak helye nincs. (Curia 1904 augusztus 22. 1247. sz. a.)