Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Perújítás. 315 zott a gépnek fogaskerekeivel. A felperes azt vitatta, hogy a védőkészülék hiánya okozta a halesetet. Alperes ezzel szemben azt állította, hogy a fogaskerekek befelé állnak, az ily gépre védőkészülék nem való és a védőkészülék meg nem gátolná az ily halesetet, amiknek bizonyítása végett szakértőkre hivatkozott. A szakértők meghallgatása el nem rendeltetett. Az alsóbiróságok a kártérítési keresetet elutasították, mert a tanoncz hibáját látták fönforogni, a Curia azonban megállapította a gyárosnak kártérítési kötelezettségét, mert ő is hibás a védőkészüléknek nem alkalmazása folytán a balesetnek bekövetkezésében. Az u j j i t o 11 perben. A k i r. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a perújítás iránti kérelemnek hely adatik s az elsőbiróság a keresetnek érdemben való elbírálására utasittatik. Jóllehet újító felperes már az alapperben felhozta azt, hogy a baleset a védőkészülék alkalmazása mellett is érte volna az újított perbeli alperest, minthogy azonban az ujitó felperesnek az alapperben erre vonatkozóan felajánlott bizonyítása foganatosítva, illetve az erre vonatkozóan felhozott bizonyítéka a kártérítési kötelezettségét megállapító ítélet meghozatala előtt alkalmazva nem volt s a kir. Curia 3837/1900. sz. a. hozott Ítéletében az erre vonatkozó bizonyítékot mérlegelés tárgyává nem tette: ezt a bizonyítékot ebben a perben olyan uj bizonyítéknak kellett tekinteni, melynek alapján az 1881 : LJX. t.-cz. 69. §-ának 2. pontja értelmében a perújításnak helyt adni s az elsőbiróságot a további eljárásra utasítani kellett. (1904 szeptember 1. 4978/1903. sz. a.) 832. A perújításnak az alapperbeli költségekre nézve csak abban az esetben adható hely, ha az alapperben nyertes fél volt az, aki a perujitót meggátolta abban, hogy az ujitott perben sikeresnek bizonyult védelmet kellő helyen, tehát magában az alapperben terjeszsze elő. A perrendtartás 323. §-ának az a szabálya, hogy a perújítás az alapperben kelt ítélet végrehajtását nem akadályozza, szükségessé teszi, hogy a perújításnak érdemben helytadó ítéletben gondoskodás történjék abban az irányban is, hogy az ujitott perben nyertes fél a hatályon kívül helyezett alapperbeli határozat folytán az alapperben nyertes félnek a perrendtartás 323. §-ánál fogva teljesített fizetést — szükség esetén — végrehajtás utján visszakövetelhesse, mert különben az ujitott perben keletkezett ítélet csakis abban az esetben volna végrehajtható, ha az ujitott perben nyertes fél a fizetést a végrehajtási törvény 40. §-ának utolsó előtti bekezdésében körülirt módozatok mellett teljesítette. Már pedig a perújítás lehetősége a most érintett módon történt fizetéstől feltételezve nincs, másrészt pedig az ujitott perekre is kiterjed a perrendtartás 256. §-ának az a rendelkezése, hogy minden ítélet akképp szerkesztessék, hogy az végrehajtható legyen. E perjogi szabályoknak figyelembe vételével és arra való tekintettel, hogy a megszerzett végrehajtási iratok nem nyújtanak alapot annak a felismerésére, hogy a fenforgó esetben a perujitó alperes az alapperben nyertes felperes elleni megtérítési igényét visszvégrehajtás utján is ér-