Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

I gaz< > 1 ás. I 'erujitás. 3' 3 delkezésére a kir. tábla által már korábban figyelmeztetve volt; és mert a birói határozatnak lényeges alkatrésze azoknak indokolása, s ez különösen nem volt volna mellőzhető a fenforgó esetben, amikor az eljáró biró az elébe terjesztett kérelmét megtagadta; nyilvánvaló tehát, hogy a sikeres perorvoslatra az eljáró biró adott okot. (Curia 1904 deczember 16. 1651/1904.) Igazolás. 1881 : LIX. t.-c/. 61. §. 825. Ha a Horvátországban lakó alperes a kifogások beadása iránt az erre rendelt 3 napi határidő alatt budapesti ügyvédjéhez intézett levélben intézkedett, az a késedelem, hogy kifogásai a 3 r)api határidő lejárta után egy nappal érkeztek a birósághoz, vétlennek tekintendő. (Budapesti kir. tábla deczember 1. 3064/1903.) Perújítás. 1881 : LIX. t. cz. 69. §. 826. Az a körülmény, hogy az alapperben idézett alperes írni és olvasni nem tudott, s azért nem tudta, hogy tőle az alapkeresetben elévült kamat is követeltetik, és ezért az alapperben meg nem jelenve elévülési kifogást nem tett, a perújítás megengedésére nem alkalmas alap. — Az elévülési kifogásnak mint a jogok elenyészésére alkalmas egyik módnak puszta felhozása nem tekinthető ténybeli állitás bizonyítékának, és ennélfogva az 1881. évi LIX. t.-cz. 69. 2. pontja értelmében perujitás alapjául nem szolgálhat. (Curia 1904 január 13. I. G. 478/1903. sz. a.) 827. Több külön bizonyiték uj minőségének megállapitásánál nem az az irányadó, hogy azok az alapperben együttesen és általánosságban s nem egyenkint felsorolva és méltatva használtattak és mérlegeitettek, hanem hogy tényleg sem együttesen, sem külön felsorolva és kiemelve nem használtattak. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy ezen okiratokat az alapperben ugy az első, mint a másodbiróság, valamint a másodbirói itélet indokolásának elfogadásával a harmadbiróság is ítéleteikben mérlegelés tárgyává tették, nyilvánvaló, hogy a kérdéses okiratok az alapperben is és pedig ugyanabból a czélból, mint az ujitott perben ténvleg használtattak, következésképpen uj bizonyítéknak nem tekinthetők. Xem minősiti azokat uj bizonyítékokká az a körülmény, hogy felperes az alapperben az említett okiratokat egyenként s az egyes vagyontárgyakra vonatkoztatva külön ki nem emelte s az alapperbeni ítéletek is azokat nem egyenkint felsorolva, hanem általánosságban tették mérlegelés tárgyává, mert több külön bizonyíték uj minőségének megállapitásánál nem az az irányadó, hogy azok az alapperben együttesen és általánosságban s nem egyenkint felsorolva és méltatva használtattak és mérlegeltcttek, hanem hogy