Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
í'(»lgári perrendtartás. ként a törvér^szerü feltételek ienforognak, az ellenféltől perköltség megilleti. Minthogy pedig a felperes teljesen pervesztes lett, olyan körülmény pedig fenn nem forog, amely a perköltség megszüntetését egyébként indokolttá tenné: a másodbiróság ítélete e részének megváltoztatásával, az elsöbiróság ítéletének a felperest a perköltségben marasztaló részét helybenhagyni kellett.. (1904. február 5-én 9601/1903. P.) 804. A követelés behajtására kirendelt ügygondnok által indított perben felmerült költségeknek viselésére nem az ügygondnok kötelezendő, hanem a végrehajtató. A nyilván alaptalanul perlekedő ügygondnoknak költségét és diját képviseltje irányában sem lehet megállapítani. (Curia 1904 dcczember 20. 330/904. sz. a.) ítélt dolog. 805. A kártérítés kérdésében nem forog fen ítélt dolog, ha a bérhátralék iránt indított perben a bérlő anélkül, hogy a kártérítés iránt viszonkeresetet indított volna, csak kifogásul hozta fel, hogy a bérlemény tárgyát nem használhatta s a bíróság ezt figyelembe nem vette. Alperesek azt panaszolják, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy habár az alperesek részéről bérhátralékok iránt felperes ellen előzően indított perekben hozott jogérvényes bírói ítéletekkel kimondatott, hogy felperesnek kártérítésre jogszerű igénye nincs, mindamellett a felebbezési bíróság ezúttal a perbe vitt jog érdemi megbirálásba bocsátkozott. Ez a panasz nem bir megállható alappal; mert a becsatolt periratok, illetve ítéletek szerint felperes az alperesek által ellene bérhátralékok iránt indított perekben alperesek ellen kártérítési igényét viszonkereset utján nem érvényesítette, hanem csak kifogásként hozta fel, a bérkövetelés ellen, hogy a bérlemény tárgyát, alperesek mulasztása következtében egész terjedelmében nem használhatta; ha tehát ezekben a perekben felperes kifogásai nem is vétettek figyelembe, a bíróság viszonkereset hiányában a kártérítés kérdésében érdemileg nem dönthetett, következően e részben itélt dologról szó nem lehet. (Curia 1904 deczember 20. G. 414/1904. sz. a.) 806. Minthogy a váltóperbeli sommás végzéssel a feleknek csak a váltójogból eredő jogviszonya döntetett el, nem pedig egyúttal a váltókötelezettségnek alapjául szolgáló magánjogi jogviszony is és ezek szerint a felek közötti magánjogi jogviszony a váltóperben hozott sommás végzéssel elbiráltnak nem vehető: a váltóperbeli alperes által felperes ellen a vitás magánjogi viszonyból folyólag indított kereset itélt dolog esete miatt nem utasítható el. (Curia 1904 márczius 15. 4533/1903. sz. a.)
