Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

20 Magánjog. 51. Ha a törvénytelen gyermek természetes atyja szerződési­leg kötelezte magát a tartásdíj fizetésére, a fizetési kötelezettség — egyéb kikötés hiányában — a szerződés kelte napjával veszi kez­detét. (Curia 1904 november 18. G. 3]6.) 52. Megállapittatván az, hogy alperes felperest házassági Ígé­rettel hitegette s hogy ekként azt tartási igényének előbb érvénye­sítésében gátolta, az állandó birói gyakorlatnak megfelel az, hogy alperes a születés napjától kezdődően marasztaltatott a tartásban. A m. kit. Curia felülvizsgálati tanácsa (1904. évi április hó 9. I. G. 688/1903. p. sz.) 53. Ha valaki törvénytelen gyermek tartására nézve kötele­zettséget vállalt és tartásdíj fizetésére magát szerződésileg köte­lezte, a tartás iránti igény birói uton való érvényesítésének nem áll­hat útjában az, hogy utóbb a törvénytelen gyermek egy harmadik által örökbefogadtatott. A Curia: Minthogy alperes a felperes törvénytelen gyer­meke tartására vonatkozóan az 1896. évi augusztus 14-én kiállított, alperes részéről valódinak elismert s C) alatt csatolt kötelező nyi­latkozat, úgyszintén a D) alatti birói egyezség értelmében kötele­zettségei: vállalt és tartásdíj fizetésére magát szerződésileg köte­lezte, a tartás iránti igény birói uton való érvényesítésének nem állhat útjában az, hogy utóbb a törvénytelen gyermek egy har­madik által örökbe fogadtatott, kivált, ha mint a jelen esetben az örökbefogadási szerződésben kifejezetten kiköttetik, hogy a tör­vénytelen gyermek anyja az őt megillető anyai szülői és törvényes képviselői jogok és kötelességek gyakorlatában marad; ezekhez képest a felebbezési bíróság jogszabályt sértett meg azzal, ho;j\ felperest keresetével birói hatáskör hiányából elutasította; ezekre tekintettel tehát a felebbezési bíróságot az ítélet rendelkező része értelmében további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1904 márczius 19. I. G. 647/1903. sz. a.) 54. Feslettség, mely a gyermektartási igény érvényesitheté­sének gátló akadályát képezi, csak akkor forog fen, ha az anya tör­vénytelen gyermekének fogamzási időszakában a női szemérem tel­jes hiányára való erklöcstelen életmódot folytat. (Curia 1904. jú­nius 30-án G. 93.) 55. A feslett élet fogalma nem ténykérdés, hanem a jogkérdés körébe tartozik. Oly tényekből, melyek a fogamzási időszak előtti időre vonatkoznak, a fogamzás idejében való feslett életre jogi kö­vetkeztetés nem vonható. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1904 szeptember 16. I. G. 156/1904. sz a.) 56. Az a körülmény, hogy az anya a fogamzási időben a ter-

Next

/
Thumbnails
Contents